2017.07.24. 18:20
Eltűnhet a magyar málna
Évről évre gyengébb a hazai málnapiac: a munkaerőhiány és az ebből fakadó magas bérek miatt egyre kevesebben vágnak bele a termesztésbe. Huszonöt év alatt a málnaültetvények több mint 90 százaléka eltűnt. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. szerint pályázatok kiírásával vissza lehetne hozni a gazdák vállalkozó kedvét.
- Az ültetvény termőre fordulásakor szembesültünk azzal, hogy akikkel tavasszal az ültetvényt ápoltuk, azok nyáron egyszerűen nem jöttek vissza szedni. Csak a munkabérre és az ápolási munkákra több millió forintot fizettünk ki, amikor szedni kellett volna, nem jöttek. Mi meg néztük, hogy piroslik a bokrok alja a lehullott gyümölcstől - meséli Kósa Imre, a Nagyvázsonyi Gyümölcs Kertészet vezetője.
A helyzet később sem lett könnyebb, ezért először az eper, majd pedig a málna ültetvényeiken is meghirdették a szedd magad akciót.
- Mi ahhoz kicsik vagyunk, hogy külföld felé nézegessünk, de ha bérmunkában szedetem a málnát, akkor az ezer forintos kilónkénti ár még nem fedezi az önköltséget - teszi hozzá.
A szedd magad akció nagy siker lett, az eperre olyan sokan jöttek, hogy a végére már előre be kellett jelentkezni. Ezért is döntöttek úgy, hogy újabb négy hektáron telepítenek majd epret.
- A málnát délutánonként és kora reggel családi összefogással és egy-két mezőgazdasági idénymunkás segítségével szedjük. Ezzel a szedett mennyiséggel a helyi termelői piacokat tudjuk kielégíteni. Idén pedig gépekre is pályáztunk - teszi hozzá.
Málnakombájn beszerzésére készül a családi gazdaság, bár a gépi szedésű gyümölcs frissen fogyasztható gurulós málnaként már nem értékesíthető - mert megtöri a gép -, de hordóba gyűjtve szörpnek, lekvárnak kiváló alapanyag.
- Kevesebb emberrel stabilabb lesz a betakarítás, és akkor nincs gond. A gyomlálásra is tudok egy amerikai vegyszermentes technológiát, amit jövőre kipróbálunk. Gyakorlatilag gépesíteni tudom a munka nagy részét. Akik most nem vállalják a kézi munkát, azokra később a gépesítésből adódóan már nem is lesz szükség.
Kósa Imre bízik benne, hogy az értékesítéssel sem lesz gond. Már most is sokan jelentkeznek, mert rengeteg kézműves terméket készítenek a környéken. A helyi szörpök, lekvárok, pálinkák jelentős része készül már most is a nagyvázsonyi gyümölcsből, és továbbra is szedd magad akcióban értékesítenek.
Az európai piacokon a jelen állapotot tekintve nem versenyképes a magyar málna. A kézimunkaerő teljes hiánya annyira megdrágítja a termelést, hogy Európában csak szerb és macedón málnát találni. Lengyelországban a nagy ültetvényeket gépesítették, mert jobb az agrotechnikájuk és a szélesebb választékuk versenyképesebb más európai országok fajtáinál. Ami viszont biztos, hogy a magyar málna ízben verhetetlen. A legfinomabb fertődi zamatos betakarítására pedig már olyan kombájn is létezik, amivel gurulós, friss marad a málna. A málnát évszazadok óta termesztik az országban, értékeit mindenki ismeri, jó lenne ha nem tűnne el a hazai gyümölcskínálatból.
Talán egy kis vállalkozói kedvvel és rengeteg munkával, innovációval visszanyerheti a magyar zamatos málna méltó hírnevét.