Javaslatcsomag a kormánynak - Csúcstalálkozó a szakma vezető képviselőivel az Utazás kiállításon

Az ágazat érdekképviseletei, a turisztikai vállalkozások, szolgáltató-beszállító szervezetek vezetői kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a turizmus aktuális ügyeit.

Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója, a rendezvény főszervezője megnyitójában arra utalt, hogy a turizmusnak évente három meghatározó eseménye van: a minden évben február elsején megrendezett Turizmus gála, amelyen a szakma kimagasló személyiségeit köszöntik, a második az Utazás kiállítás, amelyen a termékkínálatot mutatják be, és a Turizmus csúcstalálkozó, amelynek résztvevői a turizmus fontos ügyeinek összefoglalására vállalkoznak.

- Nem panasznapot tartunk - emelte ki Gulyás József -, hanem a "kerekasztalnál' kialakított javaslatokat, illetve témákat a kormány számára egy csomagban foglaljuk össze, és megfontolásra átadjuk a kormánynak - mondta.

Balról Gondos Borbála, az Edutus Főiskola tanára, Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója, Pintér Katalin, az Onyx étterem vezetője és Kelecsényi Ágnes, a Turizmus Kft. marketingigazgatója Fotó: KKVHÁZ

Az idei csúcstalálkozón hamar kiderült, hogy a tavaly felvetett kérdések most is aktuálisak. A szakma vezetői elsőként az állam szabályozó szerepével foglalkoztak. Marjai Gyula, a VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezetének elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek az MKIK-ban elmondott gazdasági évadnyitó beszédére utalva, amelyben évi öt százalékot meghaladó növekedést prognosztizált a következő évekre, ösztönző szabályozási feltételeket sürgetett. Megemlítette egyebek közt, hogy
a turizmusban ötszázalékos adókulcsot tartanának ösztönzőnek, megfontolandónak tartaná a reprezentációs adó eltörlését, és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum újragondolását az ágazatban. Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke a deregulációval és a bürokrácia csökkentésével egészítette ki a kíván-ságlistát. A teljes turisztikai szektort át kellene világítani, egyebek közt az áfa megfelelő mértékének meghatározása miatt - javasolta. Ismét felmerült, hogy a turizmusnak, bár a magyar gazdaság húzóágazata és jelentős tartalékai vannak, nincs önálló kormányzati képviselete/minisztériuma.

Több hozzászóló kifejezte reményét, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség új fel-adatkörében egységes irányítást képvisel majd. Ez azért is fontos lenne, hogy ne ugráljanak a koncepciók - hangsúlyozta Karsai Árpád szak-értő, a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének elnöke. Magyarics Gábor, a Magyar TDM Szövetség alelnöke az új turizmusfejlesztési törvény változásaira, a régiók helyett a térségek és ezek között is a kiemelt térségek értelmezésére, és főleg a fejlesztésekre vonatkozó új lehetőségek értelmezésére hívta fel a figyelmet. Felmerült az egészség-turizmus eddig kiaknázatlan szegmenseinek fejlesztése, a kongresszusi turizmus fellendüléséhez szükséges nagy befogadású kongresszusi központ 20 éve halogatott meg-építése. A szakemberek nem tartották szerencsésnek a cafeteria és a Szép-kártya idei átalakítását, amelyek a turizmus számára piacot jelentettek. A turisztikai vállalkozások finanszírozására - osztrák példa alapján - szükséges lenne egy turisztikai bank létrehozása is, mivel az állam egyre inkább kivonul a turisztikai beruházások támogatása mögül, az EU-pályázatok sem preferálják ezeket, tehát rövid időn belül piaci alapon kell a fejlesztési elképzeléseket megvalósítani. Kelecsényi Ágnes, a Turizmus Kft. marketingigazgatója arra hívta fel
a figyelmet, hogy a sikeres országmarketing nem nélkülözheti az állam szerepvállalását.

A kis- és középvállalkozások egyébként is hátrányban vannak a pályázatoknál, amelyek gyakorlatilag a nagy, tőkeerős vállalkozások számára nyújtanak kedvezményeket. A magyar turizmus versenyképessége ma már nem megfelelő, ehhez fontos feltétel a szakképzés magas szintre emelése is.