Fűkaszával járt kálváriát: egy hét után elromlott a gép, egy hónapja vár két csavart (frissítve)

Várpalotai olvasónk egy AL-KO márkájú benzinmotoros fűkaszát vásárolt a város egyik boltjában. A kiszolgálással maximálisan meg volt elégedve. Az eladó össze is szerelte a gépet. Megvette, kipróbálta, használta. Tetszett, jól szuperált. Legközelebb 6 nap múlva vette a kezébe a fűkaszát. Ekkor még tudta használni, utoljára. Mindössze az eladó általi damil mennyiséget használta el és a gép elromlott. Leszakadt a kipufogó és beletörtek a csavarok.

Pechére a palotai üzlet szabadság miatt zárva volt, ezért bevitte a gépet a veszprémi szakszervizbe, és leadta garanciális javításra. Azt viszont nem mondták meg, mikorra készül el. Még csak cserekészüléket sem ajánlottak fel számára. Mivel két hét után még nem jelentkeztek, érdeklődött. Azt mondták, a hengerfej megérkezett, már csak a két csavarra várnak. Megkérdezte, mi lenne, ha otthagyná a gépet és ráfizetéssel elvinne egy jobbat. Erre azt a választ kapta, hogy mit kezdjenek a régivel?

Olvasónk elkeseredett. Azt mindenki tudja, hogy a parlagfű miatt ellenőrzéseket tartanak. Vásárolt egy fűkaszát, de a telek feléig sem jutott el, mire a gép elromlott. Mit tegyen: fizessen valakinek, aki lekaszálja, vagy több hónap után is várjon még a kettő darab csavarra..?

Úgy tapasztalta, hogy nincs egyedül. Amikor leadta a fűkaszáját, volt ott egy másik ügyfél, aki akkor már egy hónapja várt a készülékére Úgy látszik, itthon a vevő van az eladóért, míg külföldön az eladó a vevőért, mérgelődött.

Mit tehet az ember ilyen esetekben? - kérdeztük Vasvári Csabától, a Veszprém Megyei Békéltető Testület elnökétől. A szakértő elmondta, vásárláskor a vevő – általában – megkapja a jótállási jegyet. Ezen szerepelnek a legfontosabb adatok a termékről, és a vásárlásról, arról, hogy ki vállalja a garanciát (jótállást). Jelezte, a fő szabály szerint a 10000 forint eladási ár feletti tartós fogyasztási cikkekre – mint például a fűkasza – egy kormányrendelet szerint egy év a kötelező jótállás.

Mindenképpen azt tartja a legjobb megoldásnak, ha a meghibásodott terméket ott adják le, ahol azt vásárolták, mert a vevő jogviszonyba került a bolttal. A hibáról jegyzőkönyvet kell felvenni (annak egy példánya a vásárlóé), aminek tartalmaznia kell – többek között – azt, hogy milyen módon kívánja érvényesíteni a jótállást a vásárló: javítás vagy csere, esetleg pénzvisszafizetés. (Ezért is jó az üzletbe visszavinni, mert a szerviz nyilvánvalóan csak javít!), Ha valamiért elutasítják a kérést, azt is bele kell írni – indokolással – a jegyzőkönyvbe. Ha leadáskor nem tudnak nyilatkozni, akkor öt napon belül értesíteni kell a vásárlót. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy mennyi idő alatt várható a kijavítás, vagy a csere. A jogszabály szerint törekedni kell arra, hogy ez legkésőbb 15 napon belül megvalósuljon. Az is lényeges, ha alkatrészt kell beépíteni, az csak új lehet.

Jelenleg nincs olyan kötelezően alkalmazandó szabály, amiben előírnák, hogy a javítás idejére csereterméket kell biztosítani. A vállalkozások ettől függetlenül saját üzleti döntése alapján biztosíthatnak cserekészüléket.

A Békéltető Testülethez ez az ügy akkor kerülhetne, ha a garancia időben (1 év) nem fogadnák be garanciális javításra a gépet, mert szerintük nem hibás teljesítésről van szó. Esetleg a vásárló nem olyan „füvet” vágott vele, amire az használható. Vagy ha csak „háztartási” méretű alkalmazást engedtek, de a pollengazda növényt „ipari” méretben irtották vele. És ha a sérülést kíméletlen használat okozhatta.

Arra a békéltető testületeknek nincs jogosítványuk, hogy azt vizsgálják: mikor rendelte meg a szükséges alkatrészt a szerviz. Feltehető, ha az alkatrész beszereléséhez csavar is kell, akkor annak megrendelése azzal egyidejűleg meg is történt. Ha speciális dolog kell a beszereléshez, akkor annak leszállítása lehet, hogy nehézségekbe ütközik. Az mindenesetre elvárható a vállalkozástól (szerviztől), hogy erről korrekten tájékoztassa a vásárlót.

A költségekről azt kell tudni, hogy a jótállásban valamennyi kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási (szállítási) költségeket - a kötelezettet (azaz az eladót, forgalmazót) terhelik.

Egyedi hiba volt

Baranyai Zsolt, az AL-KO Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a cikkel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette: „Nagyon sajnáljuk, hogy várpalotai vevőnk egy hónapot várt 2 csavarra az elromlott fűkaszájához, és így nem az AL-KO-tól megszokott szerviz színvonallal találkozott. A kipufogó hő terhelés miatti letörése azonban olyan hiba, ami szinte soha nem fordul elő, így hosszabb átfutást igényelt az alkatrész központból való beszerzése. Mindezen felül a felkeresett szervizek tulajdonosa éppen emberhiánnyal küzdött.

Az AL-KO évente 160.000 db kerti gépet ad el. A meghibásodás minimális, de a jóval 1% alatti hibaarány még így is jelentős mennyiségű javítási igényt indukál. Egy-egy bonyolult eset, vagy emberi mulasztás hosszabb javítási időt eredményez. Azon vagyunk, hogy ezen esetek számát nullára csökkentsük.”