A gyakornoki program és a szakképzés állapotát vizsgálták

A magyar gazdaság 140 aktív szereplőjétől kapott visszajelzései alapján a gyakornoki program és a szakképzés gyakorlati képzési rendszerének jelenlegi állapotáról készített felérést a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége.

Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke úgy fogalmazott: Mint szakmabeli 25 éve tapasztalom, hogy komoly versenyelőnnyel rendelkeznek azok a termelő vagy szolgáltató cégek, melyek a jövő szakembereit keresve kiemelt stratégia célnak tekintik a szakemberképzést, utánpótlás-nevelést. Ezt nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati képzéssel összehangolt szakképzési rendszer folyamatos átalakítása is támogatja. Korábban elegendő volt versenyképes jövedelmet, mobilitást segítve bejáráshoz buszt biztosítani vagy a bejutáshoz költségtérítést fizetni. Ma már ez kevés, komoly hiány van szakképzett munkaerőből, több ezer a betöltetlen állás, és gyakorlat nélküli leendő szakemberek tömege szeretne kis hazánkban boldogulni, munkát vállalni. A kutatásunk célja az volt, hogy felmérje a munkaerő-piaci igényeket és felszínre hozza azokat a megoldásokat, amelyekkel a szakképzett munkaerő hiánya rövid távon csillapítható, hosszabb távon vállalati stratégiai célkitűzésként megoldást jelenthet.

Csizmadia Gábor (fent) és Dénes Rajmund (lent) a magyar gazdaság aktív szereplőitől kapott visszajelzést

Csizmadia Gábor, az MMOSZ operatív alelnöke szerint azok a vállalkozások, amelyek stratégiai eszközként használják a gyakorlati programokban való részvételt, nagyobb arányban veszik át a hallgatókat a képzést követően, ami arra enged következtetni, hogy a tervezés jelentős mértékben hozzájárul a szakemberhiány leküzdéséhez.

Arról kérdezték a vállalkozásokat, milyen előnyöket, hátrányokat tapasztalnak a gyakornoki programokkal kapcsolatban, milyen esetben lehetne még több szereplőt bevonni, illetve hogyan vélekednek a programban részt vevő hallgatók motivációjáról. Kitértek a szakemberhiánnyal kapcsolatos problémakörre, azzal a céllal, hogy a mért eredmények alapján javaslatokat tegyenek a szakképzési és felsőoktatási rendszer és a munkaerőpiac szorosabb együttműködésére.

A duális képzés célja az elméleti és gyakorlati ismeretek egyensúlyának megteremtése, s valós környezetben teszi lehetővé a tapasztalatszerzést, releváns gyakorlati ismeretekkel felkészítve a hallgatókat a munkaerő-piaci igényekhez.

A vizsgált mintában a termelő vállalatok képviselték magukat legnagyobb arányban, amit a szolgáltatás területe követett. Ez a két gazdasági ágazat az összes válaszadó több mint 50 százalékát tette ki. Gyakorlati szakképzésben a válaszadók 53,6 százaléka vesz részt, ebből 12,9 százalék felsőoktatási gyakornoki programban, 7,9 százalék középiskolai szakképzési programban, 3,6 százalék felnőttképzési gyakornoki programban.

A programban való részvétel előnyeként a válaszadók több mint 90 százaléka a szakember-utánpótlás lehetőségét emelte ki, míg döntően a plusz erőforrás igénye okozza a legnagyobb nehézséget a vállalkozások életében a programban való részvételi igény esetén. Ez utóbbit a változó jogszabályok problémája követte.

Akik nem vesznek részt a gyakornoki programokban, javarészt a program ismeretének hiányát jelölték meg, mivel nincs idejük vagy nincs elegendő humánerőforrás-kapacitásuk a programban való részvételhez.

A vállalkozások arra a kérdésre, hogy küzdenek-e szakemberhiánnyal, 52,9 százalékban válaszoltak igennel, míg 26,4 százalékban nemmel. 20,7 százalékban nem adtak választ erre a kérdésre.

A válaszokból kiderült, a gépészet és az elektrotechnika esetében küzdenek a legnagyobb mértékben szakemberhiánnyal mindamellett, hogy a gépészet területén képeznek legmagasabb arányban a megkérdezettek körében. Ezt követi az informatika, ezen belül a fejlesztői szakterület.

A válaszadók 3,6 százaléka gondolja, hogy a szakemberhiányra megoldást nyújt a jelenlegi szakképzési rendszer, 30,7 százaléka részben érzi megoldási lehetőségnek.