Hogyan lesz jobb a világ?

Az előadó hangsúlyozta ezzel a klímaváltozással kapcsolatos globális célt, majd a konferencia során elhangzottak alapján megfogalmazta: a legfontosabb hazai teendő a társadalmi konszenzus megteremtése, a természettudományos ismeretek terjesztése, valamint a gazdasági koncepció környezeti és klímabarát szempontú megfogalmazása lenne.

A második pódiumbeszélgetésen válság és a klíma kapcsolatát feszegették - prof. dr. Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárának moderálásával  - ismert gazdasági szakemberek, dr. Bod Péter Ákos és prof. dr. Mellár Tamás. Bod Péter Ákos szerint a mostani válság abban különbözik az előzőektől, hogy míg azok a perifériát érintették, addig a mostani a centrumban zajlott. A válságból való kilábalásnál nem szabad figyelmen kívül hagynunk az emberi tényezőt sem, s rámutatott: minden látszat ellenére az ember irracionális lény, tehát nem feltétlenül logikus választ ad a válság által felvetett problémákra. Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora már 2008-ban megjósolta, a válság akár még 10-15 évig is eltarthat. Prognózisa beigazolódni látszik, a számos ok közül az egyikként említette, hogy a piaci és egyéb más információkat nem lehet központosítani, így nem ismerjük "torzításmentesen" a gazdaság minden adatát, ezért gyakran rossz döntések születnek.

Plenáris előadásában Ütőné dr. Visi Judit, az Eszterházy Károly Főiskola docense a Nemzeti alaptanterv és a klímaváltozás összefüggéseiről beszélt. Szerinte fokozatosan, az évek során több tárgy keretébe kellene beágyazni az éghajlat változásának kérdését, hogy az érettségire a diákok átfogó, globális szemlélettel rendelkezzenek. Az éghajlatváltozás kihívása az energiastratégiára címmel tartott előadást dr. Ürge-Vorsatz Diana fizikus (CEU), azt hangsúlyozva, hogy Magyarországon is tudunk olyan épületeket építeni, amelyekben az energiafelhasználás 90 százalékkal is csökkenthető. Ehelyett jó esetben is csak 40 százalékos megtakarítást érünk el. A gondot az jelenti, hogy ha egyszer rászánjuk magunkat és hozzányúlunk a házhoz, utána már évekig nem akarunk felújítási munkálatokba kezdeni. Érdemes tehát inkább várni és egyszerre teljes felújítást végezni, az energiafelhasználás így akár 85 százalékkal is csökkenthető.

Szépszó Gabriella meteorológus, éghajlati modellezéssel foglalkozó szakember a kutatási eredményeiről számolt be. Az éghajlati rendszer jövőbeli viselkedése a modellezés segítségével írható le, így könnyen felkészülhetünk a változásokra. Az éghajlatváltozásra hatással levő emberi tevékenységet leíró forgatókönyvek a szén-dioxid-koncentrációt határozzák meg a század végéig. A regionális éghajlati modellek hasonló módon viselkednek, viszont nem az egész Földet, csak egy kisebb tartományt modelleznek. Az 1961-91-es időszakhoz viszonyítva megállapítható, hogy az évszázad végére az ország teljes területén melegedéssel kell számolnunk, a hőségnapok száma több mint egy hónappal fog növekedni. A nyári időszakban csapadékcsökkenésre számíthatunk, éves szinten azonban nem változik a mennyiség. Végül Kertész Ádám, az MTA-FKI tudományos osztályvezetője a klímaváltozás és elsivatagosodás veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely a Föld szárazföldjeinek 40 százalékát érinti. 

A tudomány és az éghajlat-politika kapcsolatáról szóló pódiumbeszélgetést Somlyódi László professzor vezette. Dr. Faragó Tibor, prof. dr. Mika János és dr. Bartholy Judit egyetemi tanár e téren a legfőbb problémát egybehangzóan abban látják, hogy a döntéseket az egyébként is bizonytalan politikusoknak kellene meghozni, de ők nem tudnak hosszú távra tervezni, hiszen a négyévenkénti választások megnyerése vezérli őket. Ezért a legfontosabb döntéseket újra és újra meghiúsítják, pedig elkerülhetetlenek lennének és rendkívül gyorsan meg kell hozni őket, hiszen az ember beavatkozott a klímába, az elkövetett hibákat helyre kell hozni.