A bauxitbányászat gondjairól, jövőjéről

A korábbi bányász művelődési ház megtelt a meghívottakkal, több mint százan érkeztek, hogy beszélgessenek, emlékezzenek. A találkozó ötletgazdája Sarkadi-Nagy András polgármester volt, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a településen korábban minden a bányáról szólt. 

- Az itt élők arra alapozták életüket, hiszen munkahelyet, megélhetést adott. Amellett a bányászat is sokat köszönhetett a falunak - emlékezett a polgármester és megköszönte a jelenlegi vezetésnek, hogy a lehetőségeikhez mérten ma is segítik Nyirádot.

Turi Máté hatodik osztályos diák szavalatát és a Pedagógus Énekkar közreműködését követően Kovacsics Árpád, a Mal Zrt. bauxitbányászatért felelős vezérigazgató helyettese szólt a magyar bauxitbányászat jelenéről és terveiről. Mint mondta, évi 300 ezer tonna bauxitot termelnek még hazánkban. A Halimba 2. Délnyugat bányában, amelyet Szőchöz közel nyitottak 130-170 ezer tonnát termelnek, a feltárt terület még 500 ezer tonnát valószínűsít. Ott több mint 170 munkás dolgozik háromszakos termelésben, de hétvégeken már csak ritkán.

- Bakonyoszlopnál van még mélyműveléses bánya, ami évi 115 ezer tonnát termel ki, és 130 dolgozóval működik. A külfejtés egy Nyirádhoz közeli területen folyik, onnan 50 ezer tonna kerül ki évente. Mindemellett Montenegróból és Boszniából további 250 ezer tonnát vásárolunk, a hazai termelőtevékenységre nehezedő környezetvédelmi nyomás miatt és mert gazdasági helyzetünk nem támogatja a termelést. A kitermelhető bauxit egyre mélyebben van és egyre gyengébb minőségű. A munkaerőellátással szintén gond van, nincs vájárképzés, de aknász és mérnökképzés sem. Ettől függetlenül minél tovább szeretnénk művelni a területet - mondta Kovacsics Árpád.

A nyirádi találkozó dr. Pataki Attila okleveles geológus mérnök moderációja és anekdotázása mellett folyt estig, kellemes hangulatban. Azt színesítette a helyi iskolaigazgató, Igaz Sándor bányászati dokumentumokból, fényképekből, egyenruhákből álló kiállítása.