Külügyminiszteri tanácskozás: összeurópai érdek a kooperáció

Martonyi János külügyminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy Közép-Európának nincsenek földrajzi határai, mint fogalmazott, "elsősorban kulturális és spirituális jelenség", amelyet tényleges politikai és gazdasági együttműködéssé kell átfordítani. A tárcavezető az első közös pannonhalmi magyar-osztrák misszióvezetői értekezleten arra hívta fel a figyelmet, hogy a közép-európai és európai célok nem térnek el egymástól. Közép-Európának is érdeke - mondta -, hogy az uniós intézmények és politikák erősek és megfelelően finanszírozottak legyenek, az intézmények együttműködése pedig kiegyensúlyozott, mert e nélkül nem lehet tartósan előrevinni az integrációt.

Az EU keleti részének felzárkózása a versenyképesség növelése miatt egész Európának fontos, ehhez "markáns" kohéziós politikára van szükség - emelte ki. 

A külügyminiszter emellett sürgette a makroregionális együttműködés erősítését is, véleménye szerint ehhez a Duna-stratégia "különleges történelmi lehetőség".    

Minden irányba nyitni kell - hangoztatta, kifejtve: összeurópai érdek a kooperáció a keleti és déli szomszédokkal. A miniszter szerint a horvát uniós csatlakozási tárgyalások lezárása azt mutatta, hogy "Közép-Európa látványosan és sikeresen működött", mivel a régióban több ország is segítette ennek elérését.

Bécs egykoron Közép-Európa központja volt, majd Ausztriának a II. világháború után az önálló államiságáért is meg kellett küzdenie - idézte fel, hozzáfűzve: Magyarország pedig sokáig azért küzdött, hogy ne Kelet- hanem Közép-Európához sorolják. Az EU-csatlakozás nagyszerű lehetőség volt a gazdasági és kulturális felzárkózásra, a folyamat még nem fejeződött be - mondta.

Michael Spindelegger, Ausztria alkancellárja, külügyminisztere beszédében kiemelte, nem engedhető meg, hogy az arab világ reformjai kudarcot valljanak; az intézményrendszerek kiépítéséhez adott támogatással visszafordíthatatlanná kell tenni az új, demokratikus struktúrák kialakítását.

Arról is szólt: az osztrák diplomácia arra törekszik, hogy a Fekete-tenger térsége a gazdasági együttműködés súlyponti területévé váljon.

A magyar-osztrák konzuli együttműködést a külügyminiszter "hagyományosan kiválónak" nevezte. Részletek említése nélkül azt mondta, "az ingatlanmenedzselésben" is megpróbálnak "egy irányba mozdulni" a felek.

Kitért arra, hogy az utóbbi egy évben a Nyugat-Balkánon több előrelépés történt, de kihívást jelent a gazdasági válság miatt növekvő munkanélküliség és az államokon belüli feszültség.

Koszovó és Szerbia viszonyával kapcsolatban megjegyezte: a nyári események azt mutatják, megmaradt a konfliktus, a kölcsönös embargó pedig a két országnak is kárt okoz, és az unió egyik alapelvét is sérti, ezért arra kérik a két felet, mihamarabb találjanak megoldást.

"A függetlenség és a territoriális integritás Koszovó esetében számunkra visszafordíthatatlan, és ezt szerb barátaink is tudják" - jegyezte meg, hozzátéve, éppen ezért emelnek szót amellett, hogy Szerbia legalább EU-tagjelölti státuszt kapjon. Ugyanakkor világossá kívánják tenni - fűzte hozzá -, hogy az unióhoz való közeledés ütemét elválaszthatatlanul összekapcsolják Koszovó kérdésével.

Koszovót eddig az EU 27 tagállamából 22 ismerte el.

Horvátországgal összefüggésben Michael Spindelegger megjegyezte: az ambiciózus és következetes reformpolitika jutalmat kap az Európai Uniótól.

A gazdasági válsággal kapcsolatban az osztrák diplomácia irányítója hangoztatta: biztosítani kell, hogy Európa képes legyen arra reagálni, és új, innovatív utakat járni. "További reformokra van szükség, stabilitás és növekedés kell az Európai Unióban, és a következő időszakban preventíven is el kell járnunk annak érdekében, hogy a következő válság ne állítson bennünket ismét ilyen kihívások elé" - mondta.    

Franco Frattini olasz külügyminiszter, a hétfőn kezdődött háromnapos magyar misszióvezetői értekezlet idei külföldi vendége azt hangsúlyozta, hogy a közös európai fizetőeszköz nem maradhat fenn 27 különböző fiskális politika mellett, így a tagállamok gazdaságpolitikáinak minél nagyobb mértékű összehangolására van szükség. Mint mondta, "Európa közös házát" együtt építették az erősebb védelemért, és ezért szuverenitásuk egy részét, a monetáris politika önálló alakításának lehetőségét is feladták. Ezért az EU-nak szolidárisnak kell lennie minden bajba jutott tagállammal, "nem lehet az épületnek csak egy részét megvédeni a többi kárára" - mondta.    

Az arab tavaszról szólva úgy vélte, az események a demokratikus jövő új lehetőségét teremtették meg a mediterrán térségben, és a nyugati országoknak mindent meg kell tenniük, hogy segítsék az átmenetet.

Franco Frattini arról is beszélt, hogy a balti és a Duna-stratégia mintájára szükség lenne egy adriai makrorégióra is.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát köszöntőjében elmondta, hogy az apátság mindig is "Kelet és Nyugat találkozóhelye" volt, és jelenleg is  "hegyre épült kommunikációs pont". A főapát reményét fejezte ki, hogy "a hely lelke" segíti munkájukban az eseményen részt vevő diplomatákat, akik az EU egységéért és a békéért dolgoznak.