Történelmi pillanat

Egészen új, történelmi esély kínálkozik Magyarországnak arra,  hogy az új, a 21.  században megszülető európai gazdaság motorjává váljon - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter  a móri Wekerle Sándor-emlékév múlt hét végi rendezvényén, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network közép-dunántúli regionális irodája, a Fejér Megyei Hírlap és  a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei szervezete által rendezett Kárpát-medencei gazdasági fórumon. A móri születésű, korában finánczseninek nevezett  politikus emlékére, aki Magyarország első polgári származású, később háromszoros  miniszterelnöke és többször pénzügyminisztere volt,   a helyi civilek kezdeményezésére idén, halálának kilencvenedik évfordulóján, hazánk európai uniós  elnökségének idején szülővárosa emlékével tisztelgett.

- Ma azt látjuk, hogy az Európai Unió nem tartozik a leggyorsabban fejlődő térségek közé. Az eurózóna bizony bajban van, és annak déli, délnyugati sávja elveszítette azt a lendületet, amely másfél évtizedig jellemezte - mondta a miniszter, aki szerint a fejlődés új motorja Európa keleti fele, az unió és Ázsia közötti sáv, amelynek a középpontjában Magyarország, a Kárpát-medence van.
 
- A mai óriási történelmi lehetőség. Volt már ilyen a magyar gazdaságtörténetben a 16-17. században, amikor Erdély Krakkóval,  s Felvidék  a lengyel térségekkel működött együtt. Minden, ami korábban hátrány volt, előnyünkké válhat: a  földrajzi helyzet, a sokrétűség - szögezte le.

- Magyarország kicsiben Európa, itt minden van, ami másutt, csak kicsiben. Az öreg kontinens most helyreállítja természetes egységét, az EU  keleti bővítése pedig helyreállítja a Kárpát-medence természetes egységét. E térség új integrációja ebben a földrajzi sávban, a Fekete-tenger, az Adria és a Baltikum közti sávban valósul meg. A Kárpát-medencének voltak sikeres integrációs időszakai és kudarcai is. E térség 1867-ig természetes egység volt. Ma az itt lévő országok döntő többsége benne van az új integrációban, az Európai Unióban, s ez az új politikai keret az, ami történelmi esélyt kínál - jósolta Matolcsy György.

   
- 1991 után megindult a gazdasági integráció a Kárpát-medence közvetlen környezetében lévő térségekkel. Ha megnézzük, hogy milyen fejlesztési övezetek alakunak ki, azt látjuk, hogy  a legerősebb  a Budapest és annak 60 kilométeres sávján belüli térség, de nagyon erős  a Győr-Pozsony-Bécs közötti együtműködés, ez az új integráció  a magyar nagyvárosokból indul - hívta fel a figyelmet kutatói múltját nem feledve  a miniszter.

Ma  felépíthető egy térségi gazdaságpolitika, és erre nagy szükség is van, hiszen az igazi integrátor a gazdasági növekedés, ez pedig csak akkor van, ha vannak húzóágazatok - hangzott el. - A Kárpát-medence növekedése egyszerre kell, hogy a GDP-t  és  a nemzeti jövedelmet emelje. Nem elég a nyugat-európai, globális, amerikai, ázsiai minta alapján a GDP-alapú növekedésre alapozni, a nemzeti jövedelmet emelő befektetésekre van szükségünk.  Magyarországon ma közel nyolcszázalékos rés van e két mutató, a GDP és a GNI között; ez a szegénység rése - mutatott rá.
 
- Magyarországnak hazai tőkéből megvalósuló Kárpát-medencei fejlesztésekre van szüksége. A  külföldi elemzők, akik  európai növekedési zónaként tekintenek ránk, azzal számolnak, hogy a Bécs-Budapest-Pozsony háromszög és  a Debrecen-Nagyvárad tengely  Európa egyik új növekedési zónája lesz. Ez azt jelenti, hogy nemcsak mi gondoljuk azt, hogy egy Wekerle-terv segíti Európa gazdasági egységének újjáépítését, hanem az európaiak is;   ez nemcsak egy magyar álom, hanem egy európai lehetőség is - hangsúlyozta Matolcsy György.
 
- Annak érdekében, hogy öles léptekkel menjünk ezen az úton, néhány cöveket le kell verni, néhány alapfeltételnek meg kell felelni - kergetett szét rögtön pár hiú ábrándot. - Az egyik sarokpont az, hogy egyensúlyt kell teremtenünk, amit csak  a foglalkoztatás és a növekedés teremthet meg. Egy modern, 21. századi gazdaságpolitikára is szükség van - rossz gazdaságpolitikával ugyanis nem lehet megteremteni a Kárpát-medence egységét. Egyszerre van szükség a pénzügyi stabilizációra, a strukturális reformokra és az olyan nagy fordulatokra, amelyek most mennek végbe például a középosztály, a népesség, az életminőség terén. Arra is szükség van, és erre a Széll Kálmán-tervben tesz a kormányzat határozott lépéseket, hogy az államadósság jelentősen csökkenjen.
 
- E terv első két évében megtakarítást várunk, de 2013 után a hatékonyságot kell növelni. A második Orbán-kormány ciklusa második felének középpontjában a strukturális reformok döntő szakasza és a növekedés elindítása áll. Ez utóbbihoz mindenképpen növelni kell a beruházási rátát! Az új Széchenyi-terv egyik fő célja, hogy ez az arány a mai 17-ről 25 százalék fölé menjen. Ha mindezt elérjük, olyan versenyképes magyar gazdaság jön létre, amelyik a régió vezető ereje lehet  mondta határozottan  a politikus, aki szerint mindehhez vissza kell térnünk egy olyan magyar és Kárpát-medencei értékrendhez, amely megbecsüli a tudást, a tehetséget! Erkölcsi megújulás kell, ez adja a Wekerle-terv aranyfedezetét - mondta Matolcsy György.