A Mal-nak nincs semmi takargatnivalója

A katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatásán dr. Bakonyi Árpád, a Mal résztulajdonosa nem mondott igazat, állította Kepli Lajos országgyűlési képviselő a nemrég tartott sajtótájékoztatóján. Kijelentéseit dr. Bakonyi Árpád akkor nem, most azonban kommentálta.
 
- Kétségtelen, a bizottság előtt pontatlan voltam, azt kellett volna mondanom, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentéséhez készült összeállításunkban szerepelnek az általam idézett számadatok, nem pedig magában a KEHI-jelentésben, amely még valószínűleg nem készült el. De az általam mondott számok tekintetében nincs ellentmondás.

- Mik ezek a számok?
 
- Az összeállításban találhatók azok az adatok, amelyek szerint környezetvédelmi kötelezettségvállalás ke- retében Ajkán 1,2 milliárd forintos beruházás valósult meg. Ez összhangban van a KEHI előzetes megállapításával, illetve dr. Tolnay Lajos igazgatósági elnök nyilatkozatával. Én azt is mondtam, hogy az összes környezetvédelmi ráfordítás összege mintegy 4,9 milliárd forint.

- Miért ráfordítás, s miért nem beruházás?
 
- Azért, mert a környezetvédelmi költségek részben beruházások, részben folyó kiadások, és e kettőt nem különítették el.

- Mit tartalmazott a szerződés tételesen?
 
- A privatizációs szerződés függeléke, az ERM, egy független amerikai multinacionális környezetvédelmi cég által készített 1996-os felmérés vette számba azokat a feladatokat, amelyeket Ajkán el kellett végezniük a vevőknek. Ezeket négy részre osztották: azonnali (1996-97 között), rövid távú (1998-2000), középtávú (2001-2004) és hosszú távú (2005-2010) feladatok. Amit a vevők számára előírtak, az megvalósult. Az új tulajdonosok a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a feladatokat minden szempontból teljesítették. Ezért vissza kell utasítanunk Kepli Lajos azon állítását is, hogy a katasztrófa azért következett be, mert nem végeztük el a környezetvédelmi feladatainkat. Ezek egyike sincs oksági kapcsolatban a sajnálatos katasztrófával!

- Miért említ többes számban vevőket?
 
- A privatizációt követően a nem dolgozói üzletrészek közel egynegyede az Ajka Timföldgyár Kft. menedzsmentjének kezében volt, a cég csak 2000 második felében lett közvetlen Mal-tulajdon.

- Mire jutottak a szakértők, mi okozta a katasztrófát?
 
- Már többet tudunk a katasztrófa okáról és körülményeiről, mint közvetlenül az esemény után, de az akkori alapfeltevés a talajtörésről ma megkérdőjelezhetetlen tény. A fúrási eredmény a nyomozóirodának és a Mal Zrt.-nek is a rendelkezésére áll. Nem szívesen előlegezném meg a vizsgálati végeredményt, de meg merem kockáztatni: sokkal körültekintőbb helykiválasztással a katasztrófa meg- előzhető lett volna.

- A kazetta kiválasztásához nem volt közük?
 
- A helykiválasztás 1980-81-ben történt, a kazettát a '80-as évek végén kezdték építeni, a végleges építési engedélyt 1995-ben kapta meg, míg az ajkai magánosításra 1997 nyarán került sor. Egy épület hasonlatával élve: a kazetta egyik részén a magáno- sítás után lett befejezve a tetőszint az Ajkai Kft. részéről.

- És túl sem töltötték?
 
- Ez egyértelműen cáfolható. A kazetta szintje az engedélyezett alatt volt, ezt bizonyítják a jegyzőkönyvek, a szakvélemények és a mérési adatok. De a gáton belüli jelek is tisztán mutatják a szintet.

- Mit hozhat a jövő?
 
- Életem hátralévő részében nem lesz olyan nap, amikor ne gondolnék a katasztrófára, de most az a legfontosabb, hogy a hatezer munkahelyet megőrizzük. A cég új termelési technológiája lényegesen több energiát igényel és magasabb szén-dioxid-kibocsátással jár, így drágább, de reméljük, a gazdasági konjunktúra ezeket a költségeket befogadja. A munkahelyek hosszú távú megtartásában, amennyiben sikerül, elévülhetetlen érdem illeti az állami intézkedéssel Ajkára telepített kormánybiztos által vezetett állami felügyeletet, amiért köszönettel tartozunk.

A vevő kötelezettséget vállalt

A privatizációs szerződés 4.2 pontjában az áll: A vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a társaság az eddig feltárt és a továbbiakban feltárásra kerülő összes környezeti kárt és terhelést a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetett ütemben és mértékben saját, illetve a társaság költségén felszámolja, s a kormányhatározatban rögzített szankciókat vállalja. A vevő a kárelhárítás módját és ütemét egyezteti a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel. A környezetvédelmi felügyelőség által elfogadott program és részprogramok teljesítését mindig március 31-ig, a környezetvédelmi felügyelőséggel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzítik. A vevő által vállalt környezetvédelmi kárelhárítás becsült összege hárommilliárd forint. A környezetvédelmi felügyelőség által elfogadott programtól való, a jegyzőkönyvben rögzített elmaradás esetén a vevő köteles a 2003 végéig, illetve 2011 végéig bekövetkezett elmaradásnak a program szerint számított értéke tíz százalékát vételár-kiegészítésként eladónak megfizetni.


Dossziénk a kolontári iszapkatasztrófa híreivel.