Kevés vegyszer elegendő

Kovács Zoltán bioborász nevét széles körben ismerik. A kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök 1994-ben alapította meg a Biovitis Bt.-t, mely családi vállalkozásként a Badacsonyi borvidéken, azon belül is a Szent György-hegyen gazdálkodik. 

Jelenleg 32 hektár szőlőt művelnek, melynek túlnyomó többsége saját, egy kisebb hányada pedig bérelt terület. Igazából nem törekedett arra, hogy hatalmas birtokot szerezzen, azokat a területeket veszi bérbe, melyeket a gazdáik valami okból már nem tudnak művelni, és persze ezek mind nagyon közel vannak az ő birtokához, amivel veszélyeztethetik az ő termésbiztonságát is. 

Mindig is tisztelte az évszázadokkal korábban élt elődeit, azokat a szőlősgazdákat, akiknek jutott idejük arra, hogy művészetekben fejezzék ki magukat, olvassanak, beszélgessnek a barátaikkal, és mintegy mellesleg kitűnő borokat készítettek. Ő sem akar feltétlenül megszakadni a munkában, és ehhez az egyetemen tanultakat, a régi tapasztalatokat hívja segítségül.

Ma már a területéből tíz hektáron igazi természetközeli gazdálkodást folytat. Itt rackák rágják le a gyomokat, rengeteg a madár, a vakondokok nyugodtan turkálhatnak, sőt még egy rókavár is van a területen. Előfordul, hogy a ragadozók elkapnak egy-egy bárányt, ha nem vigyáznak rájuk a nagyobbak, de nem jellemző. 

A szőlők kizárólag a Szent György-hegyen terülnek el, a termesztett fajtáknak a leginkább optimális fekvésben. Régen ugyanis a szőlők inkább a domboldalon voltak, aztán fokozatosan a síkabb területekre húzódtak. Kovács Zoltán arra törekszik, hogy a szőlőfajtáknak a legkedvezőbb körülményeket alakítsa ki. 

Az általa termesztett szőlőfajták között megtalálható az olaszrizling, a szürkebarát, a hárslevelű, a sárgamuskotály és a kéknyelű. Más régebbi hazai fajtával is próbálkozik, amilyen például a bakator, de az újabb fajtákat is kipróbálná. 

A bárányokat azért hívta segítségül, mert amellett, hogy lelegelik a gyomokat, felgyorsítják a növényi anyagok bomlását, a szőlőnek felhasználhatóvá teszik a növényi maradványokat. A juhok a zsenge hajtásokat is szeretik, érdekes, hogy a szőlőt nem annyira. Amellett, hogy tisztán tartják az ültetvényt, még egyéb hasznot is hajtanak. 

Kovács Zoltánnak lovai is vannak, melyeket kocsiba lehet fogni, vagy akár hátaslóként is jó szolgálatot tesznek. Persze van autója és traktora is, de meggyőződése, hogy a lóvontatású gépek és közlekedési eszközök újra divatosabbak lesznek, ahogy fogynak és drágulnak a fosszilis energiahordozók. 

Az elsők között csatlakozott az ellenőrzött biotermesztők közé. Ebben a munkában nagy szerepe van a természet szeretetének, megfigyelésének. Legutóbb egy előadásán elmondta például, hogy máshogy gondolkodik a kártevőkről és kórokozókról, mint a szőlőtermesztők többsége. 

Leszögezte, hogy az ártó szándék a természetben eleve megkérdőjelezhető, csak az ember szempontjából kedvezőtlen dolgokat illetjük negatív jelzőkkel. Ő például nem permetezi a gyümölcsöseit, és egyetemista korában szakmai gyakorlaton a tapasztalatban is láthatta, hogy permetezés nélkül is legfeljebb az alma tíz százaléka kukacosodik meg. 

Ennyi változatosság neki is kell - jegyezte meg tréfásan, hiszen külön öröm és szerencse, ha kukacos almát talál a saját termésében. Különben meg mire az asztalára kerül, addigra a kukac biztosan kimászik belőle.

Kizárólag a biotermesztésben engedélyezett réz- és kéntartalmú szereket használ a szőlő két nagy gombás betegsége, a lisztharmat és a peronoszpóra ellen. A vegyszeres védekezés időpontját úgy választja meg, hogy minél eredményesebb legyen a munkája, ugyanakkor ne legyen túlzottan gyakori. Évente legfeljebb négyszer-ötször permetez és szép a szőlője.