Meddig tartanak ki munkahelyükön a fiatalok?

Az álláskeresési eszközök bővülésével manapság ráadásul jóval könnyebb dolguk is van a fiataloknak, ha új munka után néznek. Erre a vállalatoknak és kisebb cégeknek is reagálnia szükséges. A felmérésből az is kiderül, hogy a fiatalok milyen szempontokat vesznek figyelembe elsődlegesen jövendőbeli munkahelyük kiválasztásakor – írja a Világgazdaság.

Újra itt az ősz, ami egyet jelent egy újabb iskolaévvel is. Nem csak a diákok számára izgalmas ez az időszak, sok frissdiplomás is ősszel lép be először a munkaerőpiacra. A fiatal munkavállalók hosszú távú megtartása azonban nem könnyű feladat szervezetek, vállalatok számára. Erre mutat rá az OTP Bank megbízásából készült legfrissebb felmérés is.

Az Y és Z generációs válaszadók csupán 16 százaléka tudja elképzelni, hogy az aktuális munkahelyén 10 évig,

vagy ennél tovább maradjon, viszont csaknem kétszer ennyien gondolják úgy, hogy esetükben erre nagyon kicsi az esély. Az eredményből a munkaerőpiaci mobilitás további növekedésére lehet számítani, amit az is alátámaszt, hogy a két korosztály válaszadóinak 46 százaléka szerint az álláskeresés egy állandóan aktív tevékenység; mindig nyitott szemmel járnak, hátha adódik egy jobb lehetőség.

„Felmérésünkből az derült ki, hogy a fiatalok szerint ma elsődlegesen

azért van könnyebb dolguk álláskeresőként, mert jóval több felületen találkozhatnak hirdetésekkel,

akár akkor is, ha éppen nem keresnek aktívan munkát. Bár 90 százalékuk az állásközvetítéssel foglalkozó portálok hirdetéseit böngészi, ha munka után néz, de nem feltétlenül regisztrálnak rájuk, viszont az idősebb generációknál aktívabb a jelenlétük a közösségi médiában, ahol gyakrabban is érik el őket a nekik szóló hirdetések”

– mondta el Bertalan Imre, ügyvezető igazgató, az OTP Bank HR vezetője. „Ehhez a megváltozott környezethez az OTP Bank is alkalmazkodott: különféle toborzási platformokon vagyunk jelen online és offline is, hogy hatékonyan és célzottan érjük el a potenciális munkavállalókat.”

A felmérés arra is rávilágított, hogy

az 1980 után született nemzedékek számára a lehetséges munkáltatók kiválasztásakor az elsődleges szempont a biztos megélhetés,

vagyis a versenyképes fizetés (97 százalék), azonban ez ma már nem feltétlenül elég a sikeres megtartáshoz. A fiatalok preferencialistájának második helyén a belső képzések lehetősége szerepelt, amit 77 százalékuk tart fontosnak. A válaszadók majdnem ugyanilyen arányban részesítették előnyben a stabil hátterű cégeket, illetve azt, hogy a cég modern és folyamatosak a fejlesztések.

Ha azonos fizetést kínáló cégek közül kell választani, akkor az Y és Z generáció számára három tényező a leginkább meghatározó: a munkába járásra fordított idő rövidsége (76 százalék), a fejlődés, azaz a belső képzések és a gyors előrelépés ígérete (66 százalék), és az alkalmankénti home office lehetősége (40 százalék).

Borítókép: illusztráció