2019.03.28. 10:53
Focidrukker olvasóink többsége borúlátó – de nem lesz ez mindig így
Nem bírtunk magunkkal, megkezdtük az esélylatolgatást a magyar válogatott továbbjutásával kapcsolatban – mutatjuk is, hogy szavaztak olvasóink.
Magyar szurkolók a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójában megrendezett Magyarország - Portugália mérkőzés közben a Margitszigeten 2016. június 22-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
Ragyog a nap, bodorodnak a felhők, csicseregnek a madarak, és javában zajlanak a labdarúgó Eb-selejtezők. Az idilli képet már csak az polírozhatta tovább, hogy nemzeti tizenegyünk olyan fényes győzelmet aratott legutóbb a horvátok felett, hogy a diadal nyomán bizony még annak is fölizzott a pupillája, akiben ványadt visszhangja maradt csupán a 2016-os magyar Eb-sikernek, és az utóbbi időben bizony az internetről kellett puskáznia Az éjjel soha nem érhet véget dalszövegét.
A horvát meccset megelőző, szlovákokkal történő összecsapást követően, mi tagadás, sokan azt gondolhattuk, hogy végképp romlásnak indult a hajdan erős magyar. Marco Rossi csapata viszont – hála a Jóistennek – meghazudtolta magát. Még a megrögzött szkeptikusoknak is kár volna tagadnia, hogy a vébé ezüstérmes horvátok elleni győzelem jelentheti az első reménysugarat arra, hogy az a szívmelengető-országlelkesítő-nemzetösszeforrasztó-sportágmegszentelő VALAMI, ami 2016-ban zajlott a szemünk láttára, esetleg megismétlődhet...
" />
Ezért úgy gondoltuk, ha nem iszunk is előre a medve bőrére (a medve a Kárpát-medencében mostanában egyébként is kényes téma), Dzsudzsákék parádés teljesítményén – amolyan óvatosmód – felbuzdulva megfűzzük olvasóinkat egy kis esélylatolgatásra. Azt kérdeztük: Ön szerint esélyes a magyar válogatott a továbbjutásra?
Szemérmes bizakodás és józan szemlélődés termékeny összefonódásáról tanúskodik a voksolás mellett döntő olvasóink 16%-ának álláspontja. Ha lassan is, de csak összeáll Rossi keze alatt a válogatott – vélekedtek ők, a kicentizett, de egy pillanatra sem megingatható bizalommal és a válogatott iránti feltétlen hűséggel felvértezett, a realitás talaján mégis rendíthetetlenül álló szurkolók.
Szerelmesebb, így érzékenyebb lelkialkatú drukkerek lehetnek azon olvasóink – a szavazók 5%-a –, akik bizony zokon vették azt a csúnya 2-0-át a szlovákok elleni meccsen. Csalódottságukat nem is rejtették véka alá: Továbbjutás ide vagy oda, a szlovákok elleni vereséget nehezen bocsátom meg nekik – fogalmaztak. Bár az épp a szlovákoktól nevezetű seb a mi szívünkben is pontosan ugyanott sajog, mégis biztosak vagyunk abban, hogy
a szavazók ezen 5%-a villámgyorsan feledi majd sérelmét legközelebb, amikor arra van szükség, hogy teli torokból buzdítsa nemzeti mezt viselő fiainkat.
" />
Bele sem szeretnénk gondolni, hol tartana a magyar labdarúgás azon javíthatatlanul optimista szurkolók nélkül, akik sosem a körülményeket, az elvárásokat, a játékos-, edző- és szóváltásokat, a médiavircsaftokat és a fogadóirodákat környékezik meg gondolataikkal,
hanem szívvel-lélekkel keresik és tartják szem előtt a mindenkori magyar válogatott legnagyobb értékeit
– és nem csak a szembetűnőeket. Szavazóink 13%-ának meggyőződése: Ha bátran játszunk, a huszáros virtus sokáig repíthet minket. Ők a nemzeti lelkesedés fáradhatatlan motorjai, a kitartás lángjának őrzői és csiholói, akik mindenkor vallják Adyval, hogy „Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek.”
A lelátóknak a csalfa, vak reménnyel kipárnázott szektorában tömörül voksolóink borúlátó 66%-a. A szavazás mellett döntők zöme már nem törekszik többre, mint hogy a keserűség mocsarából legalább az esélytelenek nyugalmának szigetére kievickélhessen valahogy. Mindig reménykedünk, de lássuk be: esélyünk sincs a nagyok között – sóhajtják, akik talán már régebb óta letörtek, mint a bögre füle. S bár e panaszos rezignáció – beismerjük – biztos minden magyar embert megkísért, azt is látjuk, hogy egy-egy újabb mérkőzés közeledtével mind többen kerekednek felül rajta,
s harcolnak a kiábrándulás ellen oly hévvel, ahogy a fiúk teszik a pályán az ellenféllel szemben.
Hiszen ha nem így volna, sosem kaphatnánk libabőrt attól, ahogy honfitársaink ezrei zengik a Himnuszt a kezdő sípszó előtt. Sosem könnyezhetnénk meg azt, ahogy otthonossá díszítik a világ bármelyik stadionját zászlóikkal, lelkesedésükkel, jelenlétükkel.
[eweb-voting id="2769205"]
Borítókép: Magyar szurkolók a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójában megrendezett Magyarország – Portugália mérkőzés közben a Margitszigeten 2016. június 22-én.