Bárhová felvehetjük Hampel Katalin ruhakölteményeit

Harminckét évvel ezelőtt indult el Hampel Katalin vállalkozása a budapest-belvárosi Párizsi utca egy romos bérházának udvarán – hangzott el az Echo Tv Kultúrklub című műsorában. A későbbi divattervező népművészeti boltot nyitott, ahol szebbnél szebb népi ruhadarabok – kalotaszegi kötények, főkötők, lajbik, mellények – várták a vásárlókat.

- Kiterítettük ezeket a gyönyörű régi viseleteket, és olyan csodálatos lett tőlük az az ócska kis üzlet, hogy minden betérő elájult tőle. Ekkor jöttünk rá, hogy ez így szép ugyan, de az embereknek arra van szükségük, hogy viselni tudják ezeket a ruhákat – mondta a műsorban Hampel Katalin, aki ezután hozta létre a varrodáját.

- Ars poeticánk, hogy a régi viseleteket ma is hordható, divatos formában kell életre kelteni. Ezért olyan ruhákat tervezünk, amelyeket nemcsak bálban, de bárhol felvehetünk

- hangsúlyozta a divattervező.

A tévés interjúban elhangzott, hogy hazánk különösen gazdag a viseletekben, amelyeknek kétféle csoportja van: az egyiket a népi ruhák, a másikat a nemzeti viseletünk jelenti. Hozzátette: míg az előbbi tájanként különbözik, ezért rendkívül ősi és sokszínű, addig az utóbbit eleinte az arisztokrácia, majd a polgárság hordta, és a reformkortól kezdve a nemzeti ellenállás szimbóluma lett. Megjegyezte, e zsinóros-paszományos díszítésű ruhatípus divatjának utolsó nagy fellángolása az 1940-es évekre tehető, amikor korabeli honfitársaink a német befolyás erősödése ellen tiltakoztak viselésével.

Hampel Katalin elárulta: ruháik jelentős része egyedi megrendelésre készül, egy-egy darab negyven-ötven-hatvan órányi munkát igényel, ezért csak természetes és jó minőségű anyagokkal dolgoznak.

Bortókép: Hampel Katalin kollekciója a Mindenkinek legyen egy ünnepi magyar viselete elnevezésű kézműves mozgalom zászlóbontásán tartott divatbemutatón 2017. augusztus 18-án