Mitől kézműves a kézműves fagylalt?

A sokakat foglalkoztató kérdésnek a Bors Online eredt a nyomába. Mint cikkükben írják, a Magyar Élelmiszerkönyv 2-109-es irányelvében az áll: kézműves/kézmíves élelmiszernek az az egyedi jelleggel bíró termék nevezhető, amelynek előállítása során a különös gondosság, a „mívesség”, a kézzel végzett és a szaktudás által irányított munkafolyamat dominál. Bár a procedúra részben gépesíthető, kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, irányításon és tapasztalaton kell alapulnia – írják.

Rámutatnak, hogy elvárás, hogy a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezzék, amiket Magyarországon az iparszerű termelés során nem alkalmaztak vagy már nem alkalmaznak. A legfontosabb azonban, hogy

a kézműves termékek nem tartalmazhatnak pótanyagokat, vagyis mesterséges színezékeket, aromákat (bár ez egyes termékcsoportoknál megengedett), édesítőszereket és ízfokozókat sem.

„Egyre igényesebbek a fo­gyasztók, és egyre több az elvárásuk is” – állítja a Borsnak Horváth Ferenc, a Cukrász Ipartestület elnökségi tagja. „Ha bemegyünk egy boltba, ott is azt látjuk, hogy egyre többen nézik meg, mit tartalmaz az adott élelmiszer. Ugyanez a hozzáállás jelenik meg a fagyinál is. Mindenképpen olyat keresnek, ami jobb minőségű, így komolyabb az élvezeti értéke.”

A kézműves fagyit a fent idézett irányelvben megengedett anyagokból, szakaszos fagyasztással, szakképzett cukrász irányításával készítik – idézi a Bors a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületét. Sovány tejpor a tej alapú fagylaltokba tehető állományjavítóként, emellett felhasználható állományjavító a szentjánoskenyérmag-liszt, az alginátok, a gyümölcspektin.

Aromák, színezékek és tartósítószerek alkalmazása tiltott – ismertetik.

A kézműves fagylaltot a nem kézművestől emellett az is megkülönbözteti, hogy az utóbbihoz habosító anyagokat használnak, hogy a térfogatát három- vagy akár négyszeresére megnöveljék.

„Nálunk 220–250 forint egy gombóc függően attól, hogy milyen fajta. A pisztáciafagylalt, amihez csak a pisztácia több tíz ezer forint, logikusan nem lehet olcsóbb, mint mondjuk egy málnás, amihez egy kiló gyümölcs 500 és 1000 forint között van. Viszont 400 forintot elkérni egy gombócért irreális” – vélte a Borsnak nyilatkozó Horváth Ferenc.

Borítókép: Egy kislány a fagylaltokat nézi a salgótarjáni Kézműves cukrászdában 2015. május 8-án.

Forrás: MTI / Komka Péter