Az édesvíz lesz az új olaj

Magyarország világviszonylatban is nagyhatalomnak számít mind a víz mennyiségét, mind a víz kiemelkedő minőségét illetően. Kiváló ivóvízkészletünk egészséges és olcsó. Kilencven százaléka a talajvízből és a folyóparti szűrésű kutakból ered. A szakemberek sokszor hangsúlyozzák, mekkora kincs van azzal a birtokunkban, hogy a magyarországi ivóvíz jó minőségű, védett, felszín alatti vízbázisokból származik – olvasható a Vasárnap Reggeli legutóbbi lapszámában.

Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára azt mondta, az ivóvíz mennyiségének negyede a mészkő- és dolomithegyek hasadékaiban tárolódó karsztvíz, amely a legkiválóbb minőségű, nagy keménységű ivóvíz, általában tisztítást sem igényel. Hogy értsük, miről van szó, Európa legdrágább ásványvizei származnak ilyen helyekről.

A felszín alatt kevesebb a szennyezés

Ugyanezt Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Belgiumban vagy Angliában főleg felszíni vizekből, például folyókból kénytelenek fedezni. Ezek pedig hormonokkal, gyógyszermaradványokkal lehetnek szennyezettek és kitettebbek mindenféle – cián-, olaj-, vegyianyag- – szennyeződésnek. A felszín alatti bázisokba azonban ezek az anyagok nem tudnak bejutni. A Fővárosi Vízművek a Műegyetemmel együttműködve ellenőrizte is a gyógyszerszármazékokat. A vízvezeték-hálózatban semmilyen nyomát nem találták. Pedig keresték a leggyakrabban használt gyógyszereket, fogamzásgátlókat, fájdalomcsillapítókat, ezek azonban nem voltak mérhető mennyiségben megtalálhatók.

Több megy, mint amennyi jön

Magyarországon az egy főre jutó vízkészlet 12 ezer köbméter évente, ami Európában az egyik legmagasabb érték, a hasznosítható vízkészlet mégis csupán évi 600 köbméter fejenként. Ez pedig már az egyik legkisebb a kontinensen. Ennek az az oka, hogy a felszíni vízkészletünk mindössze 5 százaléka hazai eredetű, 95 százaléka országon kívülről érkezik, a felhasználtak közül 24 vízfolyás nyúlik túl az országhatáron, vagyis lényegében gyorsan átfolyik az országon. Sőt, három Balatonra való mennyiséggel gyarapodik is útközben, tehát több megy ki, mint amennyi bejön. Ráadásul, nem egyenletesen oszlanak meg a folyók, patakok és más vízfolyások az ország területén. Vízbőség csak a nagy folyók közvetlen közelében van. „A régiók között jelentős különbségek tapasztalhatók, a Dunántúl alatt nagyjából kétszer annyi felszín alatti víz tárolódik, mint az Alföld mélyén – mondta Nagy Edit. – Napjainkban a teljes vízkivétel évente közel 700 millió köbméter, amiből 450 millió köbméter közvetlenül lakossági fogyasztást szolgál, a többi mezőgazdasági és ipari célokat.”

Fele annyi víz elég lenne, amennyit fogyasztunk

A bolygónkon már most egymilliárd ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez és naponta ötezer ember azért hal meg idő előtt, mert szennyezett vizet iszik. Az, hogy hol mennyire vigyáznak a vízre, változó. Magyarország a kevésbé pocsékoló országok közé tartozik, de javulhatnánk még. Afrikai országokban naponta néhány liternyi folyadék jut egy embernek. Ausztriában, Svájcban a vízfogyasztás az elmúlt évtizedekben fejenként és naponta kétszáz literről nyolcvan-száz literre csökkent.

Magyarországon a vízfogyasztás körülbelül 50 százalékkal mérséklődött a nyolcvanas évek végéhez képest. Ma országos átlagban stabilan személyenként és naponta mintegy 100-110 liter. Miközben Budapesten az átlagos napi fogyasztás személyenként 150-160 liter és a nagyvárosokban 120-130 liter, a kis falvakban csak 50-70 liter. A környezetvédők szerint, a fejenkénti 50-60 liter a készleteket megőrző és környezettudatos fogyasztás.

A klímaváltozás miatt ugyanis még hazánkban is lehet vízhiány. A nagy folyóink mentén sok a víz, a Dunántúlon például jó a helyzet, de vízben szegény térségekre is van példa. Az éghajlatváltozás ott okoz majd gondot, ilyen az Alföld, a Duna–Tisza-közi hátság.

Bővelkedünk a termál- és gyógyvizekben is

A tízmillió éve lezajlott geológiai folyamatoknak és a 30-35 ezer éve leesett csapadékoknak köszönheti Magyarország, hogy a Kárpát-medence részeként a geotermikus energia egyik nagyhatalmának számít Európában. 1622 helyen van olyan kút Magyarországon, amelyikből termálvíz nyerhető. Ez legalább 30 Celsius-fokos vizet jelent, de attól függően, hogy milyen mélyről lehet kinyerni, ennél melegebb is lehet, vannak 90, sőt 100 fok fölötti vizeink is. Az átlagos geotermikus érték Magyarországon 45 Celsius-fok kilométerenként, ezzel Európában csak Izland, Olaszország és Franciaország tud versenyezni.

„Kiemelkedően jó helyzetben vagyunk – mondta Tóth Anikó, a Miskolci Egyetem tanára. – Ezt az energiát azonban nem használjuk ki megfelelően a termálfürdésen kívül, energetikai célra alig hasznosítjuk. Azt, hogy mekkora ebben az elmaradásunk, jól jelzi, hogy Magyarország jelenleg 3,6 petajoule mennyiségben használ geotermikus energiát, pedig a becsült potenciál évi 100 petajoule lenne, tehát mindössze alig négy százalékánál járunk a lehetséges energetikai célú felhasználásnak.

Ásványvíz? Minek? A csapból is folyik!

Magyarországon 120 kút és forrás ad elismerten természetes ásványvizet, közülük 40-50 olyan van, amelyből a kinyert vizet palackozzák és forgalmazzák. Az elmúlt húsz évben dinamikusan nőtt az ásványvíz fogyasztása, ma már fejenként évente több mint 100 liternél tartunk. Nagyrészt viszont csak divatból és teljesen feleslegesen.

Nagy Edit azt mondta: a csapvíz a leggyakrabban ellenőrzött élelmiszer Magyarországon, összetételét a hatóság hetente többször, 56 vizsgálati szempont szerint ellenőrzi. Az ásványvizekre jellemző kritériumok azonban sokat „puhultak” az elmúlt években. Ma már nem olyan szigorúak az előírások, mint a 90-es évekig, így aztán nem olyan értékesek már a palackos vizek. A szakemberek a minőségre célozva, viccesen mondogatják is, hogy hazánkban minden ivóvíz ásványvíz, de nem minden ásványvíz ivóvíz.

Zavaros, büdös, vagy szennyezett?

Tény, hogy a fogyasztók öt százaléka olyan területen él, ahol bizonyos természetes, kioldódott anyagok megtalálhatóak a vízben. Ez lehet arzén, vas és mangán is, de az ivóvízjavító programoknak köszönhetően ma már csak 29 olyan település van az országban, ahol nem fogyasztható az ivóvíz. „Azt is el kell ismerni, hogy vannak olyan helyek, ahol jogosak a vízminőségi kifogások. Ezek hátterében az áll, hogy a mai csökkent fogyasztás-vízvételezés miatt helyenként akár 24 órát is áll a víz a túlméretezett rendszerekben, így a pangás okozhat minőségromlást, ahogy a házakban lévő belső vízvezeték-hálózat állapota is befolyásolhatja a víz szagát és ízét – mondta Nagy Edit. – Az ivóvízzel szemben támasztott legfontosabb követelmény azonban az, hogy ne legyen benne az emberi egészségre káros baktérium. A víz csírátlanítását sok vízműnél ibolyántúli sugárzással végzik, de ez rövid ideig hat, így a hosszú vízvezetékrendszerben elszaporodhatnak a káros baktériumok. Ezt megfelelő biztonsággal csak klórozással lehet megelőzni. Sokan idegenkednek ennek a szagától. Érdemes azonban tudni, hogy az aktív klórvegyületeket szellőztetéssel el lehet távolítani a vízből. Ivás előtt hagyjuk a pohárban, vagy kancsóban a vizet állni pár percig, és kiszellőzik. Ahogy arra is van lehetőség, hogy aki azt tapasztalja, hogy rosszízű a víz, kérheti a szolgáltatótól a vízvezeték átmosását, ez segíthet a problémákon.”

„Az egészségügyi határértékeket az alapján állapítják meg – folytatja Nagy Edit -, hogy egy egészséges felnőtt napi 2-3 literes vízfogyasztása mellett mennyi a különböző anyagokból a szükséges, de nem káros mennyiség. Az ásványvizek esetében ebben csak akkor lehetne biztos a fogyasztó, ha alaposan ellenőrizné. Ez azonban nem jellemző, hosszútávon nem is tesz jót a fogyasztásuk. Ráadásul a palackozott víz összköltsége, vagyis az előállítás, a csomagolás, a szállítás és a forgalmazás nagyon drága, kétszázszor kerül többe, mint a vezetékesé.”

Pár éve vizsgálat is készült arról, hogy az ásványvizekkel, vagy azzal járunk-e jobban, ami a csapból is folyik. Akkor 15 féle hazai ásványvizet és több csapvizet hasonlítottak össze. Az eredmény szerint a vizsgált ásványvizek kétharmadának kisebb vagy akkora volt az ásványianyag-tartalma, mint a csapvizeké. A szakértők szerint az emberi szervezetnek akkor a legjobb a víz, ha annak keménysége 50 és 350 mg CaO/dm³ között mozog, és a csapvíz ennek az intervallumnak mintegy a közepénél helyezkedik el. Vagyis a csapvíz ideálisabb lehet ebből a szempontból is, mint a palackozott ásványvíz.

Borítókép: Shutterstock