Ciklámenes geotúra

Kavicsos és homokos a talaj. Túravezetőnk elmondja, hogyan alakultak ki az abráziós, hullámverte teraszok, az egykori Pannon-tenger hogyan alakította a felszínt.

Az erdőben bükkfák helyett az emelkedőn már a tölgy jellemző a megválto-zott klímának köszönhetően. Megcsodáljuk még a csertölgy egy furcsa képződményét, a fagylécet, megtapintjuk a varjúháj pozsgás, húsos levelét, s lassan előtűnik a távolban egy sziklás képződmény, a Likas-kő. A sziklacsoportban a víz tizennyolc méter hosszú üregrendszert vájt. Kezdő barlangászélménynek ki lehet próbálni! Törpejárásban bátran nekiindulhatunk a sötét, szűk járatnak, mely a sziklában, mint egy átjáró, vezet át egyik oldalról a másikra. A fal oldalában öblös képződmények.

A Pápalátó-kőhöz indulva itt is megismerhetjük az orchideák és a velük szimbiózisban élő gombák összefüggéseit. Hosszabb séta után egy teraszra érkezünk, ahonnét csodás kilátás nyílik a fenyőfői ősfenyvesre, és néhány település templomtornya is látszik. Ez a hely a Pápalátó- kő. A sziklaperem elnevezése ellenére Pápa már nem igazán látszik innét az erdőtől. Túravezetőnk bátorítására lemegyünk a sziklaperem alá egy kis ösvényen, ahol megismerkedhetünk a hely kialakulásának történetével, megtapinthatjuk a kőzet anyagát, megszemlélhetjük a kis barlangszerű képződményeket a falban. Visszamászunk a peremre, rövid pihenő után elindulunk lefelé, homokos gyalogúton kanyarodunk vissza. Az ősfenyves kialakulásáról, a homokos üledék vándorlásáról, a fák betelepüléséről és telepítéséről, az iszonyatos fák leírásáról újabb történetet hallgathatunk. Itt a kis pihenő után a műút már elvezet kiindulási pontunkhoz, a vinyei vendéglőhöz. Néhány szitakötő és pillangó még elkísér.

Tizenegy kilométer, négy óra, csendes élő és élettelen természet, kalandozás a földünket formáló mozgások történelmében. Kellemesen feltöltődtünk a geotúrán, az erdő oltalmazó árnyékában.

Császárné Vörös Zsuzsanna