Az idei év legnépszerűbb diétái

Az elhízás az utóbbi huszonöt-harminc évben világszerte az egészséget fenyegető „járvánnyá” vált. Több tényező együttes hatása vezethet túlsúlyhoz, például a genetikai adottságok, a megnövekedett kalóriabevitel, csökkent fizikai aktivitás, megváltozott táplálkozási szokások, de akár a hormonális eltérések is mind befolyásoló hatással lehetnek. A túlsúlyosság ráadásul nemcsak az önértékelésünkben okozhat károkat, hanem megnövekedett kockázati tényezőt jelent számos betegség kialakulásánál is. Ilyen a cukorbetegség, az ízületi betegségek, a magas vérnyomás, a rák. A fogyni vágyók többsége kipróbált már több divatos diétát is, amelyekkel koplalás vagy épp betarthatatlan adagok és kalóriaszámok árán sikerült 1–2 kilócskát leadni, de ezek többsége csak a súlycsökkentésre összpontosított. Az idei év „újításai” viszont már az egészséges életmódra, egészségügyi problémák kezelésére helyezik a hangsúlyt.

Elsőként nézzük a DASH-diétát, amelynek legfőbb célja, hogy csökkentse a magas vérnyomást, ugyanakkor – ha megfelelően alkalmazzuk –, a felesleges kilóktól is megszabadíthat. Alapvetően óva int az olyan táplálékoktól, mint a vörös hús vagy a cukor, és inkább a gyümölcsökre, zöldségekre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, teljes kiőrlésű gabonára, baromfira, halra és a diófélékre helyezi a hangsúlyt. Mivel elsődlegesen a vérnyomás csökkentése a célja, külön figyelmet szentel a sófogyasztás veszélyeire, mely köztudottan a magas vérnyomás egyik legfőbb előidézője. Ha ezt a módszert választjuk, a legelső és legfontosabb dolgunk a só csökkentése étrendünkben, valamint a telített zsírok és a koleszterinben gazdag táplálékok fogyasztását is el kell kerülnünk.

Második helyen, egészségügyi hatásait tekintve, talán a MIND-diéta állhatna, ami ugyan nem ígér mínusz 10 kilót egy hét alatt, helyette viszont segít drasztikusan csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem vehetjük hasznát a fogyásban is, bár tény, nem olyan divatos, mint mondjuk a paleodiéta. A Rush University Medical Center kutatói arra jutottak, hogy a mediterrán diéta és a DASH-diéta kombinációjából született módszer képes átlagosan 53 százalékkal csökkenteni az Alzheimer-kór esélyét. A diéta különlegessége, hogy tíz, úgynevezett „agyi táplálékcsoport” fogyasztására ösztönöz. Ezek a leveles zöldségek, a zöldségek, a diófélék, a gyümölcsök, a bab, a teljes kiőrlésű gabona, a hal, a baromfi, az olívaolaj és a bor. Ugyanakkor – csakúgy, mint a DASH-diéta – mértékletességre szólít fel a vörös húsokkal, az édességekkel, a vajjal, a margarinnal és a sajttal kapcsolatban, ráadásul a gyorsételek fogyasztásának mellőzését is javasolja.

Harmadikként említeném a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére is alkalmas TLC-diétát, vagyis Therapeutic Lifestyle Changes Diet, magyarul terápiás életmódváltást. Azt is hozzá kell tennünk, azért is érdemes ezzel komolyabban foglalkozni, mert az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Ez a módszer pedig pont azért jött létre, hogy segítsen csökkenteni a koleszterinszintünket és visszaszorítani a különböző szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ehhez a módszerhez már szükséges, hogy egyeztessünk orvosunkkal, aki pontosan meghatározza, mennyi a számunkra ideális napi kalóriabevitel, amely változhat nem, magasság és egyéb tényezők alapján. A diéta kulcsa a telített zsírok, illetve a sóbevitel csökkentése, illetve az oldható rostok, valamint a friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának növelése.

Negyedikként jöjjön az új skandináv diéta, hiszen az északi országok mostanra az életünk szinte minden területén jelen vannak. Gondoljunk csak a lakberendezésre, de a zenék és a filmek terén is egyre jobban bekerülnek a köztudatba. Az új diétaőrületet az olyan skandináv országok táplálkozási szokásai ihlették, mint Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország vagy Izland. Az ott élő emberek nagy általánosságban a szezonális alapanyagokra és a halfogyasztásra helyezik a hangsúlyt. A skandinávok jóval kevesebb cukrot, zsírt fogyasztanak, mint mi, ugyanakkor kétszer annyi rostot és tengeri herkentyűt esznek, amelyről kutatások bebizonyították, hogy ez az étrend hosszú távon elősegíti a súlyvesztést, és segítségével csökkenthető a vérnyomás is.

Utolsóként pedig nézzük át, mit tud a súlyőrség elnevezésű módszer, amely főként a nőknek lehet ismerős, hiszen a népszerű Szex és New York című sorozatban is sokszor emlegették a szereplők. A súlyőrség hosszú távú fogyást ígér anélkül, hogy koplalnunk kellene – ami sokak számára elképzelhetetlen. Lényege, hogy minden ételt osztályoz, azaz pontokat rendel mellé fehérje-, szénhidrát-, zsír-, illetve rosttartalma alapján. Hozzá kell tennünk, ehhez a módszerhez szintén segítség szükséges, hiszen mielőtt elkezdjük a programot, meg kell határozni saját súlyunk, magasságunk, nemünk, valamint korunk alapján, egy nap hány pont lehet a felső határértékünk.

Bármelyik diétás módszert is választjuk, nem szabad elfelejtenünk: a táplálkozási szokások megváltoztatása nem elég a fogyáshoz, bizony időt kell szakítanunk a mozgásra is, hetente legalább kétszer!

A szervezetnek minden tápanyagból meg kell kapnia azt a mennyiséget, amelyre szüksége van, ezért egy szélsőséges diéta akár káros is lehet, mondta Mihályfiné Frómann Edit, a Csolnoky Ferenc Kórház dietetikusa. Hozzátette, az utóbbi években előbb a vércsoport-, majd a paleo-, végül a gluténmentes diéta vált népszerűvé, ám gyakran ezeknél sem érvényesül a megfelelő tápanyagbevitelre vonatkozó elv. A szakembert ezért azt javasolja, mielőtt fogyókúrába vagy diétába kezd valaki, kérje ki dietetikus tanácsát, aki segítséget nyújt abban, hogy milyen nyersanyagokból legyen fedezve a napi energiabevitel. A szervezet egészséges működését fenntartó fogyókúránál a napi energiabevitel ötven százalékát teszi ki szénhidrát, harminc százalékát zsír és húsz százalékát fehérje, míg a szélsőséges diéták gyakran egy-egy tápanyagra korlátozódnak, emiatt hosszú távon károsíthatják a szervezetet, és a kezdeti fogyás után rövidesen anyagcserezavar is felléphet, hívta fel a figyelmet  a dietetikus, aki szerint hetente fél kilogrammnyi fogyás a megfelelő mértékű, a diéta sikeréhez pedig megfelelő mennyiségű mozgás is szükséges.