A meggyötört szív megbetegszik

Dr. Dósa Andrea belgyógyász, kardiológus főorvos azt mondja, ha magasba szöknek a fokok, mi, emberek az életkori skála két végén kerülünk veszélybe, magyarán a csecsemők, kicsi gyerekek, illetve az idősebbek. Szívpanaszokkal természetesen tapasztaltabb betegek keresik fel a doktornőt, aki azonnal látja, a páciens mit tett, illetve mit nem tett meg az egészségéért.

Az elején pl. a dohányzás, az elhízás, a helytelen táplálkozás sem jár azonnali hatással, de évtizedek múlva, annak, aki odafigyel magára, más a biológiai kora, mint a kronológiai. Szerencsére ma már egyre nagyobb a fogadókészség és az igény az egészséges életmódra a nyugdíjasok körében is.

- Hiszem, hogy ez az új trend ki fogja tolni az egészséges élet határait is - hangsúlyozza a doktornő. A múlt évszázadban megdupláztuk a várható életkort. Az emberiség a minőségre gyúr, ötven év múlva talán nyolcvantól kezdődik az idősödő kor, és napi egy-két tabletta jelenti a szükséges gyógyszermennyiséget vélekedik a főorvos.

Ötven év múlva talán nyolcvantól kezdődik majd az idősödő kor vélekedik dr. Dósa Andrea
Fotó: Balogh Ákos

Addig is hogyan segíthetünk a saját szívünknek? Például fontos könnyű, zsír- é sószegény ételeket enni, naponta zöldséget, gyümölcsöt, le kell szokni a dohányzásról, fokozni a fizikai aktivitást, elsajátítani a stresszoldó pszichológiai fogásokat. A sok lefojtott szorongás testi tüneteket válthat ki (pl. vérnyomás-emelkedés, szívdobogásérzés), tartósan fennállva már akár szív- és érrendszeri betegségeket (szívinfarktus, stroke) okozhat. Nem metafora megtört szívről szólni, a stressztől komolyan emelkedik a szívroham kockázata.

Visszatérve a nyárra és az időskorra: kánikuláról, szélsőséges időjárásról beszélünk, de akkor is meg kell inni napi két liter folyadékot, ha nem vagyunk szomjasak. (Időskorban gyakran csökken a szomjúságérzés.) A mozgást ne a napon való cipekedés jelentse, inkább a reggeli, késő délutáni séta javasolt. Idős korban már együtt jelentkezik sok betegség: az érelmeszesedés, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, amelyek könnyen vezetnek szélütéshez, infarktushoz, tehát többféle gyógyszerre szorulunk. Életmentő lehet a gyakori vérnyomás-, pulzusmérés, a gyógyszerek mennyiségét, a változtatást meg kell beszélni a kezelőorvossal.

Az idő múlásával és a súlygyarapodással sokaknál jelentkezik a visszér. Nagy melegben súlyosbodnak a tünetek, gyakori a lábdagadás. Az izompumpa, a láb mozgatása segíti a vénás keringést, de sétálni kellemes időben kell, forróságban pedig árnyékban pihenni, felpolcolt lábbal. A főorvos asszony azzal kapcsolatosan is megfogalmazta tanácsait, hogy hova utazzon, hol nyaraljon az idősebb ember. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy az utazás időtartama ne legyen túlzottan hosszú, megerőltető.

Az úti cél akár meleg tengerpart, akár magas hegység ne legyen az időjárást illetően szélsőséges. Az, hogy ki mi mellett dönt - vízpart vagy hegység - , egyéni ízlés (és pénztárca) kérdése. A gyógyfürdők nyári zsúfoltságát érdemes elkerülni, hiszen őszi, tavaszi időpontok esetén az idő és az embertömeg is mérsékelt. Fontosnak tartja, hogy aki valamilyen idült betegségben szenved, és többféle gyógyszert szed, kérje ki aktuális úti célját illetően orvosa véleményét.