A diploma nem lenne előírás az akupunktúrás kezeléshez

Kínai orvoslást diplomával és szakorvosi végzettséggel rendelkező doktor végezhet a jelenlegi szabályozás szerint, kezdi Ságodi László, a hagyományos kínai orvoslás doktora, aki a Csolnoky Ferenc Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán szakorvosként is dolgozik. A szakember ezzel egyetért, mert szerinte diagnózist csak orvos állíthat fel, ahogyan azt is csak orvosi egyetemet végzett tudhatja, hogy az adott betegség megoldására a nyugati vagy a keleti orvoslás jelenti-e az optimálisabb megoldást. Az orvos úgy tudja, a rendelettervezet elfogadása annyiban hozna változást, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán a hagyományos kínai orvoslás nevű ötéves képzést befejezők is végezhetnének majd akupunktúrát. A módosítás mellettük a Kínából érkező orvosokat érintené, akik gyógyíthatnának az otthoni végzettségükkel.

A rendelet esetleges életbelépése kapcsán kifejtette, az ötéves képzés alatt – még ha az a korábbi szabályokkal ellentétben nem feltételezi az orvosi egyetem elvégzését – feltehetően alaposan felkészülhetnek az elhivatott hallgatók a szakszerű tevékenységre, ugyanakkor a kompetenciahatárok ismerete és betartása kiemelten fontos a gyógyító szakemberek esetében. A kínai orvosok hazai szerepvállalásával kapcsolatban inkább vannak fenntartásai Ságodi doktornak a kommunikációs problémák miatt.

Máshogy látja az akupunktúra szerepét Lestyán János, a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezetének elnöke. Érdeklődésünkre közölte, ha a tevékenységet megfelelően szabályozzák, akkor másodlagos, hogy az akupunktőrnek van-e orvosi végzettsége vagy sem, szerinte a betegek döntése és felelőssége, hogy ilyen kezelésben részt vesznek. Nemzetközi felmérések azt mutatják, az akupunktúrának nincs igazán valós gyógyító hatása, mondta a kamarai elnök, majd hozzátette, a placebohatáshoz hasonlóan az akupunktúrás kezelésre járó beteg is érezheti úgy, javult az állapota, de tartós, hosszú távú eredményt nem lehet elérni ezzel a módszerrel. Bár az akupunktúrát nem sorolja az orvosi tevékenységek közé, a kamarai elnök nem tiltaná meg az orvosoknak, hogy alternatív gyógymódokkal is foglalkozzanak.

Ságodi László ezzel szemben felhívta a figyelmet, a keleti (kínai) orvoslás nem természetgyógyászat, az akupunktúra – a manuálterápiához vagy az ájurvédához hasonlóan – a komplementer orvoslás körébe tartozik: olyan orvosi rendszer, amelyet csak orvos gyakorolhat, és amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismer. Az akupunktúrás kezelések bizonyos esetekben kiegészítő, más betegségeknél – például fülzúgás, arcidegzsába, IBS (irritábilis bélszindróma) – vezető szerepet is betöltenek, tette hozzá a szakember.