2017.08.23. 16:10
Harcot indítanak a kardiológusok a nőkért
A nők 57 százaléka hal meg ma Magyarországon szívproblémák miatt, 43 százalékuknál pedig még csak mellkasi fájdalom sem utal arra, nagy a baj. Értük száll most harcba a Magyar Kardiológusok Társasága, illetve az általuk is alapított Pirosban a Nőkért mozgalom: arra hívja fel a figyelmet, hogy a női szív sokszor észrevétlenül komoly veszélyben van.
A szívinfarktus a köztudatban klasszikusan a férfiak betegségeként él. Ehhez képest a nőkre sokszor legalább akkora, ha nem nagyobb teher hárul, hisz az anyai, feleségszerep ma már ugyanakkora munkahelyi teherrel is párosul. A statisztikák szerint több nő hal meg keringési betegségek következtében, mint férfi. Ráadásul a nőknek magasabb a fájdalomtűrő küszöbük, így könnyebben hagynak figyelmen kívül akár komoly bajt jelző panaszokat is.
Márpedig egy friss norvég kutatás szerint azoknak, akiknek magasabb a fájdalomküszöbük, gyakrabban lesz észrevétlen, úgynevezett csendes szívinfarktusuk azokhoz képest, akik kevésbé tolerálják a fájdalmat. A kutatók a Journal of the American Heart Association című folyóiratban közölték vizsgálati eredményeiket, melyekben beszámoltak arról, hogy a fájdalomküszöböt hidegtűrési teszttel mérték, majd EKG vizsgálatot végeztek, és megnézték a résztvevők kórházi zárójelentéseit, hogy kiderítsék, volt-e a betegnek korábban észrevétlenül lezajló vagy érzékelhető tünetekkel járó szívinfarktusa. Kiderült, hogy azon nők között, akiknek a fájdalomküszöbe magasabb volt, gyakrabban zajlott le a múltban észrevétlen infarktus. Ezért a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a beteg tünetei között feltűnik a nehéz légzés, a duzzadt láb, akkor azt is mérlegelni kell, hogy ezek olyan tünetek, amelyek a szívinfarktus következtében is kialakulhatnak, még akkor is, ha nem vette észre senki annak lezajlását.
- A nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben. Bár a szívinfarktust klasszikusan a férfiak betegségeként kezeljük és a nőket az ösztrogén hormon is védi, idővel azonban rájuk nézve mégis fenyegetőbb a veszély - csak éppen körülbelül 10 évvel később jelentkezik. Fiatalabb korban a dohányzás, menopausa után pedig a hormonvédelem elvesztése növeli a kockázatot - figyelmeztet Masszi Gabriella, a Magyar Kardiológusok Társasága hypertónia munkacsoportjának vezetőségi tagja.
- Az ösztrogén segíti, hogy az érfal sima és rugalmas maradjon, a vér pedig megfelelő sűrűségű legyen, tehát késlelteti az érelmeszesedést és akut értágító hatása is van. Viszont tény, hogy a nők az érzelmi terhelést gyakran nehezebben viselik, mint a férfiak, ráadásul a hormonvédelem idővel meg is szűnik és a mesterséges pótlás nem nyújt védelmet szív- és érrendszeri szempontból. Ezzel egyidejűleg a kísérőbetegségek tovább növelik a kockázatot. A cukorbetegségeknél négyszeres, a magas vérnyomás esetében kétszeres az esélye a szívelégtelenség kialakulásának, illetve jelentősen nő az újbóli infarktus kockázata, miközben a túlsúly is komoly rizikófaktort jelent. Ennek ellenére sem a társadalom, sem az orvosok nem veszik kellően komolyan, ha figyelmeztető tünetek jelentkeznek. Jellemzően a nőket kevesebbszer küldik labor- vagy invazív vizsgálatokra, és ritkábban írnak fel nekik gyógyszereket is, mint a férfiaknak - folytatja a doktornő, aki persze azt is hozzáteszi, hogy a nők panaszai sem feltétlenül olyanok, mint a megszokott szívproblémára utaló jelek.
- Kezdjenek a nők törődni magukkal! Különösen 40 éves koruk után fontos a napi sport, és bár heti ötször 30 perc az ajánlott, de ha csak 15 percet bírunk is, már az is több mint a semmi. A futás, az úszás, a kerékpározás a legjobb, de már az is jót tesz, ha kihagyjuk a liftet és némileg mellőzzük az autót. Lépcsőzzünk, és ahova csak lehet, menjünk gyalog! Kerüljük el a súlygyarapodást, úgy vásároljunk be, hogy a hűtőben ne legyenek fölösle-ges kalóriabevitelre csábító ételek - adott tanácsokat a kardiológus.