Ájurvéda és társai a SÉF-ben

A mai is népszerű vendéglátó ipari szakképző centrum egy osztálya adott helyet egy előadással egybekötött jógabemutatónak. Szilágyi -Nagy Ildikó leendő jóga terapeuta kihívásnak érzi a tanítást, bízik benne, hogy sok követője, tanítványa is akad majd a jövőben.

- Együttérzés vezetett a jógatanításhoz, majd egyre inkább a jóga terápiás alkalmazása kezdett érdekelni, és betegápolás során is megtapasztaltam, hogy rengeteget javít az ember általános állapotán a jóga.- kezdte a beszélgetést Ildikó. - Lehetőségem nyílt arra, hogy Indu Arora ájurvéda és jóga terapeutától tanuljak, ezt Magyarországon az Aum Jógaközpont teszi elérhetővé. Ezen a képzésen a jóga terápiás megközelítését és az ájurvéda szemléletmódját gyakorlati megközelítésben sajátíthatják el a hallgatók, miközben rendkívül precíz elméleti tudást is kapnak. A testhelyzeteken kívül több eszköz, tisztító gyakorlatok, összpontosító gyakorlatok, mudrák, mantrák, légző gyakorlatok, életmód-, és étrendi javaslatok is segíthetik a gyakorlót a célja elérésében. A jóga célja a tudat hullámzásainak elcsendesítése, de lehet, hogy valaki először csak a bemerevedett vállát szeretné mozgásképessé tenni, vagy az emésztésén akar javítani, és menet közben jön rá, hogy sokkal többet is kap ennél.

„Amikor tanítok, akkor egy közvetítő csatornának tekintem magam." Fotó: archív

A vendéglátáshoz legkönnyebben az étrenden át kapcsolódhatunk: az ájurvéda által javasolt étkezésről beszélni a vendéglátóipari és turisztikai szakképző középiskolában azért hasznos, mert a diákok látják, hogy létezik egy teljesen másféle gondolkodás az étkezésről, mely szakrálisabb, de ezzel egyidejűleg praktikus is. Jöhet az életükben olyan szakmai kihívás, hogy például ájurvédikus és/vagy vegetáriánus étel iránti igény merül fel, akkor legalább tudják, hogy hová forduljanak. Vagy, ha megismerik a jógikus gondolkodás néhány elvét, akkor esetleg kedvük támad alkalmazni a szakmájukban is. A hasznos, elegendő és szeretetteljes kitételeket alkalmazhatjuk az ételre, de például a beszédre is, vagy képzeljük el, hogy e hármas elv szerint racionalizáljuk egy szálláshely kialakítását.

Mindenkinek a maga nyelvén kell átadni a tanítást, ez a csoportos oktatás természetéből fakadóan nem mindig száz százalékos. Ám valószínű, hogy az egyén annyit ért meg a tanításból, amire a személyes útján szüksége van. - Az óráimon, sem utána, nincsen semmilyen kényszer. Hiszen a jóga központi elve az ahimsa, azaz a nem-ártás. Mindenki a saját tempójában, a saját útján halad, és ezt az utat nem megtalálja, hanem ő maga készíti, tapossa ki. Nincsenek előre kikövezett utak, de van segítség, és a jóga tanításai hatékony segítők. – ismerteti az oktató.

A tanítás folyamatában egyének vannak. Nem is generációs problémákról beszélünk, van viszont olyan, hogy generációs ártalom. A mai társadalmi berendezkedésünk és életmódunk erőteljesen vata (a szél és éter doshája) túlsúlyos. Az egyén arra kényszerül, hogy elviselje, hogy túl sok kapkodás, rohangálás, kaotikus tudatállapot, kifelé mutatás, túlzott kommunikáció, stressz, szorongás és félelem (keltés is), a romboló, lebontó folyamatok túlsúlya nehezedik rá. Így valószínű, hogy az ember fizikailag és biokémiailag is igényelni fogja ennek a kibillent állapotnak az ellensúlyozását. A jóga eszközei rendkívül hatékonyak az elégedettség eléréséhez.-fejti ki tanító gondolatait Ildikó.

Kortól függetlenül érdemes mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy a jóga tanításaihoz hozzáférjen. Lehet, hogy a tréner nem tud mindent a legmegfelelőbben átadni, vagy az illető nem tudja teljességében befogadni a tanítást, de ez rendben van így. Ezzel kapcsolatban ismeretes egy megvilágító erejű a példázat, melyet Swami Sivananda Saraswati mesélt: „Képzeld el, hogy a hegyen fekszik egy ember, aki csaknem szomjan hal. Te itt ülsz a Gangesz partján, ez a tömérdek víz itt van előtted. Nem adsz neki egy pohár vizet, csak mert nem tudod odavinni az egész Gangeszt vagy elmagyarázni a víz kémiai összetételét?"

- Amikor tanítok, akkor egy csatornának tekintem magam, igyekszem személyre szabottan, és minél tisztábban átadni azt a tudást, amit én is hasonlóan kaptam, illetve tapasztaltam. Ha ezután látom maradandó nyomát vagy eredményét, az természetesen öröm számomra. Ám az mindenkinek a maga döntése és szabadsága, hogy belép-e abba a folyamba, amely az elégedettebb, derűsebb élethez vezet, illetve hogy ezt a jóga eszközeivel teszi-e.