Az egyedi sejtvizsgálat új eljárását dolgozták ki szegedi és debreceni kutatók

A rendszerbiológia egyik fő kihívása az, hogy a sejt molekuláris alkotói és génhálózatai alapján leírja, hogyan hatnak a genetikai és környezeti változások annak megfigyelhető tulajdonságaira. Az ehhez szükséges nagy áteresztőképességű vizsgálati módszerek hagyományosan alacsony felbontásúak, nem képesek egyedi sejteket követni és mikrokörnyezetüket manipulálni. Ez korlátot jelent mindazon biológiai és orvosi problémáknál, ahol egy populáció sejtjei eltérően viselkednek, különböző sejttípusok közötti kölcsönhatásokat vizsgálnak, a sejtek sokdimenziós fenotípusára kíváncsiak vagy egyedi tulajdonságú sejtek további molekuláris analízise szükséges.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pénteki közleménye szerint az elmúlt években hatalmas fejlődés ment végbe a mikroszkópia és a biológiai vizsgálati módszerek miniatürizálása terén. Ezen új technológiák lehetővé teszik az egyedi sejtek követését és környezetük manipulálását a laboratóriumban, így végső soron segítenek megérteni azt, hogy a környezet és az örökítőanyag hogyan alakítja a sejtek viselkedését.

A kutatók a 980 millió forintos támogatással megvalósult projektben újfajta módon ötvözték az egyedi sejt vizsgálatára alkalmazott technológiákat, aminek eredményeként új mikrofluidikai és mikroszkopikus eljárásokat fejlesztettek ki.

Ezeket olyan élvonalbeli tudományos területeken alkalmazták, mint a gyógyszermolekulák gyors jellemzése, a daganatok vizsgálata, az immunválaszban részt vevő sejtek kölcsönhatása, a fotoszintézis és sejtosztódás kapcsolatának megértése algákban, a korallalkotó algasejtek jellemzése és a káros mutációk evolúciós szerepének megértése egysejtű sörélesztőben.

A projekt áttörő eredményeiről több mint negyven tudományos közlemény született, közülük több a legrangosabb folyóiratokban jelent meg – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció