2019.02.19. 15:00
Elsősorban hússal táplálkozott a neandervölgyi ember
A lipcsei Max Planck Intézet kutatóit két különböző korú neandervölgyi ember foggyökereiből vett kötőszövetrostok részletes, újfajta izotópos elemzése igazolta.
Forrás: AFP/DDP
Fotó: Sebastian Willnow
Szakmai körökben egyelőre vita folyik arról, hogyan táplálkoztak a korai emberek. A neandervölgyi embert hagyományosan húsevőként tartják számon, aki nagy emlősökre is vadászott. Ugyanakkor arra is utalnak bizonyítékok, hogy növényeket fogyasztott.
A foggyökerekben talált alapvetően magas nitrogénizotóp-értékek remek kiindulási pontot jelentenek alternatív elméletek számára is, például hogy a neandervölgyi ember halászattal is foglalkozott, sokáig szoptatta utódait vagy hogy kannibálként embertársaira is vadászott.
A lipcsei kutatók egy neandervölgyi nő és egy neandervölgyi csecsemő két franciaországi barlangból származó foggyökereit vetették alá pontos izotópos elemzésnek, amely alapján elvetették ezeket az elméleteket. Eredményeik szerint a nő főként szárazföldi emlősökkel, például szarvasokkal és lovakkal táplálkozott.
Kutatásaik során a szakértők egy új módszert, úgynevezett vegyületspecifikus izotópelemzést (Compound Specific Isotope Analysis – CSIA) alkalmaztak, amellyel a különböző aminosavak izotóp-összetételét a kötőszövetben külön-külön tudták elemezni. Mivel ezek minden élőlénynél részben különbözőképpen fejlődnek, pontos állítások megfogalmazására biztosít lehetőséget ez a módszer.
