A klímaváltozás beindíthatja a kihalás dominóeffektusát

A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul egy kihalási dominóeffektus, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet – állítják kutatók a Scientific Reports című folyóiratban kedden publikált tanulmányukban.

A kutatók kétezer földi szimulációt modelleztek, amelyekben azt vizsgálták, mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében vagy a globális felmelegedés hatására.

Corey Bradshaw, az ausztrál Flinders Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője szerint nagy veszélyt jelent a „társkihalás”, amikor egy faj azért hal ki, mert eltűnik az a másik faj, amelytől a fennmaradása függ. A tanulmány példaként hozta fel, hogy a méhek kihalása esetén kihalnak a növények, amelyeket beporoznak, kihal a gepárd, amely egy bizonyos antilopfajtára vadászik, ha az a faj eltűnik, és kihal a koala, ha eltűnik az a bizonyos eukaliptuszfaj, amelynek levelével táplálkozik.

A tanulmány vezető szerzője, az olasz Giovanni Strona, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának munkatársa hangsúlyozta, hogy mivel minden faj összekapcsolódik az élet hálójában, „még a legtoleránsabb fajok is eltűnhetnek, ha a kevésbé toleránsak, amelyektől függenek, kihalnak”.

A kutatók szerint a globális felmelegedés esetén a hővel szembeni intolerancia és a „társkihalás” kombinációja azt eredményezi, hogy 5-6 fokos globális hőmérséklet-emelkedés következtében az élet legnagyobb része eltűnhet a bolygóról.

Bradshaw hozzáfűzte: ha nem számolunk a dominóeffektussal, akkor hamis képet, túl optimista perspektívát kapunk a klímaváltozás jövendőbeli hatásáról.

Borítókép: Illusztráció

Forrás: AFP/Belga Mag/Philippe Clement