40 éve utálja a hétfőt Garfield

Ki ne ismerné a narancssárga macskát, Garfieldot? A zsémbes, kissé cinikus cicust Jim Davisnek köszönheti a világ, akinek néhány részes képregénye egyszerre 41 amerikai lapban jelent meg 1978. június 19-én. Bár néhány héttel később meg akarták szüntetni, a rajongók visszakövetelték, így végül elfoglalhatta méltó helyét az újságokban.

A rövid, frappáns, jellemzően három képkockából álló történetek középpontjában általában maga Garfield áll, aki gazdájával, Jonnal él együtt. A képregények állandó mellékszereplője az állatorvos Liz, akit Jon időről időre randizni hív (inkább kevesebb, mint több sikerrel); a kedves, de félnótás Ubul kutyus, akit Garfield mindig megleckéztet és Nermal, a tündéri kiscica, akiért mindenki odavan, Garfieldot kivéve.

" />

Garfield tulajdonképpen azoknak a macskáknak az elegye, amelyekre Jim Davis gyerekkorából emlékezett, összegyúrva egyetlen nagy, szeszélyes, narancssárga szőrgolyóvá. Nevét Davis nagyapjáról, James Garfield Davisről kapta (akire egyesek szerint nemcsak külsőleg, de jellemét tekintve is hasonlított.)

Nem túlzás azt állítani, hogy a lasagne-imádó cicát a világon mindenütt ismerik, hiszen több százmillió ember olvassa naponta. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Garfield még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a legtöbb újságban megjelenő képregény: sokan az újság hátoldalát már el sem tudják képzelni nélküle.

" />

Borítókép: Wikimedia