Brit tudós állt ki az alkoholizmussal és szifilisszel vádolt zeneszerzők mellett

A nyugdíjas sebész hetven világhírű klasszikus zeneszerzőre vonatkozó vizsgálataiból azt a következtetést vonta le, hogy sokukra igazságtalanul és alaptalanul ragasztották rá az „alkoholista”, a „beteges” vagy „szexuálisan alkalmatlan” jelzőket – írja a The Guardian.

Jonathan Noble, a Royal College of Surgeons egyik tagja olyan legendákkal foglalkozott, mint Csajkovszkij, Mozart, Beethoven és még sokan mások. Leveleket, naplórészleteket vizsgált, melyek tünetek és betegségek leírását tartalmazták, és megállapította, hogy mindennek „képtelenül nagy részét figyelmen kívül hagyják a zenekritikusok és életrajzírók.”

Készülő könyvében (The Sound of Suffering: A History of Disease, Death and Musical Composition – A szenvedés hangjai: betegség, halál és zeneszerzők története) Noble a zeneszerzők diagnózisának mintegy 20%-át vitatja. Állítása szerint az életrajzírók „gyakran hajlamosak” betegségeket tulajdonítani a komponistáknak akkor is, ha éppen az ellenkezőjét alátámasztó bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Szerinte Benjamin Brittennek nem volt szívproblémája, melyet a szifiliszhez szokás kapcsolni. Az erre vonatkozó bizonyítékok meglehetősen hiányosak – mondja Noble. A szerző hozzáférést kapott Britten orvosi leleteihez, amelyekből az derült ki, hogy a komponista olyan szívbetegséggel élt, ami veleszületett rendellenesség is lehetett.

„A szifiliszes zeneszerzők listája igen rövid. A szifiliszesnek mondott zeneszerzők listája viszont elképesztő hosszú” – mondta Noble a Guardian-nek. Élesen kritizálja azokat a zenetörténészeket, akik feltételezéseket tettek anélkül, hogy orvosokkal konzultáltak volna.

Az ellenkező vádak ellenére nem talált komoly bizonyítékot Csajkovszkij, Schubert, Mozart, Brahms, Britten vagy Beethoven alkoholizmusára vonatkozóan sem. ”Ha igazi alkoholista vagy, akkor semmi esélye, hogy operákat, szimfóniákat vagy vonósnégyeseket komponálj„ – mondta.

Felháborítónak tartja Ernest Newman 20. századi zenetörténész felelőtlen karaktergyilkosságát, amit Beethoven ellen követett el: „Newman több mint száz évvel a szerző halála után szifiliszesnek, részegesnek és kegyetlen csalónak állította be Beethovent, ezután még évtizedekig idézték őt. Az a baj, hogy egyetlen gondatlan vagy hamis állítás személyhez kapcsolása is olyan, mint az iszap: az illető végleg beleragadhat a róla kialakított képbe.”

Borítókép: Joseph Karl Stieler Beethoven-portréja. Forrás: Wikimedia