Mi az, amit a mikrobiológus soha, semmiképpen nem eszik?

Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem klinikai mikrobiológia vezető oktatójának a saláták kórokozókkal való szennyezettségéről szóló írása világszerte médiasláger lett.

Dr. Freestone végzettsége szerint biokémikus, kutatási területe a bakteriális fiziológia és biokémia, beleértve a bakteriális fehérje foszforilációt is (ő volt az első, aki azonosította a tirozin foszforilációját, mint szabályozó mechanizmust a baktériumokban). Nemzetközileg elismert tudós a mikrobiológiai endokrinológia területén, amely kutatási tudományág a mikrobiológia, az endokrinológia és a neurofiziológia találkozási pontja.

Felsorolta azokat az összetevőket és ételeket, amelyek fogyasztását ő mindig kerüli.

Kültéri étkezés

Piknik vagy grillezés alkalmával az étel szabad levegőn van, ami növeli az ételmérgezés kockázatát – Dr. Freestone ritkán eszik a szabadban.

Ennek három fő oka van. Az első, hogy parkokban, strandokon gyakran nem lehet szappannal és vízzel kezet mosni. Az alkoholos gél használata a semminél ugyan jobb, de kevésbé hatékony, mint a szappanos kézmosás.

A második ok szerinte az, hogy ha kitesszük az ételt a szabadba, legyek, hangyák és darazsak érintkezhetnek vele. Ezek a rovarok gyakran hordoznak E. colit, szalmonellát, listeriát és más olyan baktériumokat, amelyek ételmérgezést okozhatnak.

Harmadszor, kinn nehéz fenntartani és szabályozni az étel hőmérsékletét. Pedig különösen fontos lenne a romlandó élelmiszerek hűtése, mivel a kórokozók száma néhány óra alatt megduplázódik, ha a friss élelmiszerek hőmérséklete meghaladja a 30 fokot. Freestone azt mondja, „húshőmérő vásárlása jó befektetés az ételmérgezés elkerülésére”.

Büfé

A sok ember elé kitett svédasztalok még zárt térben is ki vannak téve a rovar- és a porszennyeződésnek, és fokozottan fennáll az emberi kórokozókkal való szennyeződés veszélye.

Baktériumok és vírusok átkerülhetnek az élelmiszerre, ha az ételt kézzel megérintjük, vagy a közelében köhögünk vagy tüsszentünk.

A szakértő szerint a le nem zárt és hűtetlen élelmiszer két óra alatt ehetetlenné válik. Vegyük figyelembe, hogy az átlagos svédasztalos étkezés a felszolgálástól számítva két órán át tart, de nehezen tudjuk megállapítani, hogy az ételek mennyi ideje vannak ott az asztalon.

Ráadásul 60 fok alatti hőmérsékleten tárolva gyorsan elszaporodnak az ételmérgezést okozó baktériumok, ezért különösen óvatosan kell eljárni a szállodákban gyakran reggeliként adott meleg büféknél. Ha nem tartják 60 fok felett az étel hőmérsékletét, Freestone azt tanácsolja, válasszuk inkább a frissen sült pirítóst és a zárt dobozba csomagolt lekvárt.

Nyers ételek

Az osztriga az egyik, amit soha nem eszik. Az osztriga és más kagylók kiszűrik a planktont és a vízben élő egyéb anyagokat, és fogyasztásuk norovírust és Vibrio parahaemolyticust okozó baktériumok felhalmozódásához vezethet a szervezetünkben.

A különféle kagylók ételmérgezést okozhatnak nyersen, ezért csak főtt kagylókat eszik.

Zacskós saláták

Dr. Freestone messze kerüli a zacskós salátákat. Ennek az az oka, hogy a saláták szennyezettek lehetnek olyan ételmérgező baktériumokkal, mint például az E. coli, a szalmonella és a listeria.

2016-ban publikált tanulmánya szerint még ha hűtöttük is a salátát, a zöldséglé a kórokozó baktériumok számát ezerszeresükre növelheti, így még nagyobb valószínűséggel okozhatnak fertőzéseket.

A szupermarketekben zacskóban árusított szeletelt zöldségeket javasolja hűtőszekrényben tárolni, étkezés előtt megmosni, és a vásárlás után a lehető leghamarabb elfogyasztani.

A főtt rizs újramelegítése

Mindig gondosan ellenőrzi a friss élelmiszerek lejárati idejét, és idő előtt kidobja, ha megduzzadt a csomagolás, vagy piszkosnak, furcsa színűnek vagy szagúnak tűnik. Külön vágódeszkát használ a nyers ételekhez, és mindig kezet mos az étel érintése előtt és után is.

Tilos újramelegíteni a kihült rizst, állítja. Ennek az az oka, hogy a főtt rizs Bacillus cereust, ételmérgező baktériumot tartalmazhat.

A Bacillus baktériumok, köztük a Bacillus cereus is elpusztulnak ugyan a főzéssel, de a spóráik túlélik. Sőt, a szobahőmérsékleten tartott rizs ideális táptalaj a Bacillus tenyésztéséhez, ezért a spórák gyorsan baktériumokká nőnek, és elszaporodnak.

A rizsben szaporodó baktériumok olyan méreganyagokat termelnek, amelyek a rizs elfogyasztása után néhány órán belül hányást és a hasmenést okozhatnak, és a tünetek akár 24 óráig is eltarthatnak.