2023.07.07. 06:00
Megtalálták az öregedésgátló injekciót
Az első főemlősvizsgálatok kimutatták a Klotho kognitív előnyeit. Jelentős lépés a klinikai alkalmazások felé.
Rhesus makákó
Forrás: Shutterstock
Fotó: Robert Ross
A Nature szerint idős majmok gondolkodási teljesítményét jelentősen javították a Klotho nevű öregedésgátló hormon befecskendezésével.
A vesében, az agyban és a májban található „Klotho” fehérje mennyisége az életkorral csökken az emberekben is. A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja arról számol be, hogy mikor klotho-t injekcióznak egy majomba, a kognitív funkciók javulása körülbelül két hétig tartott a főemlősben.
Mintegy ráadásul az öregedésgátló fehérje az inzulint elnyomja a szervezetben, ezáltal fékezi az idősödést. Korábban, az első egérkísérletekben az átlagos élettartamot körülbelül 1,2-1,3-szorosára sikerült meghosszabbítani a nem kezelt egerekéhez képest.
Az öregedés az összes felnőttkori betegség egyik leggyakoribb kockázati tényezője. Ha magát az öregedés folyamatát csak egy kicsit is le lehet lassítani, akkor lehetséges lenne valamennyi felnőttkori betegség együttes elfojtása vagy késleltetése, ami hosszabb és egészségesebb emberi életet biztosítana.
Valamennyiünk álma, hogy lelassítsa az öregedést, hosszú és egészséges életet éljen. Ennek az álomnak a megvalósításához először is meg kell érteni az öregedés mechanizmusát. Az öregedés rendkívül összetett biológiai jelenség. Orvosi szempontból az „öregedés” áll a hátterében olyan betegségeknek, mint például az érelmeszesedés, a szívbetegség, a sztrók, a rák, a cukorbetegség, a csontritkulás és a demencia. Ezért nem kétséges, hogy magának az öregedésnek a visszaszorítása vagy késleltetése lenne a leghatékonyabb megelőző intézkedés minden felnőttkori betegség ellen.
Klóthó a görög mitológiában Zeusz és Ananké leánya, a Moirák, vagy latin nevükön a Párkák egyike. Két nővérével, Atroposszal és Lakheszisszel hárman fonták-szőtték a sors fonalát. Hatalmuk gyakran még az istenekét is meghaladta, hiszen az ő sorsuk is az ő kezükben formálódott.
Szakemberek felhívják a figyelmet, hogy az élettartam mesterséges manipulálása komoly etikai problémákat vet fel. Úgy gondolják, az élőlények élettartama nem véletlenül, hanem evolúciós folyamat során alakult ki éppen ilyen hosszúságra. Nem várt mellékhatások jelentkezhetnek, ha mesterségesen manipuláljuk. Mindenesetre, a Klotho fehérjével hosszú életűre injekciózott egereknél eddig nem figyeltek meg jelentős mellékhatásokat, kivéve, hogy utódnemzési képességük kissé csökkent.
Úgy tűnik, az emberekben a több fehérje fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár. Bár a Klotho szintje természetesen csökken az életkorral, egyes emberekben mégis több van belőle, mint másokban. Egy 2014-es tanulmányban Dubal és munkatársai több mint 700, 52 és 85 év közötti résztvevőt vizsgáltak meg. A magasabb fehérjeszinttel rendelkezők – körülbelül minden ötödik vizsgált ember – jobban teljesítettek a gondolkodási és memóriateszteken.
Az említett kutatásban azt akarták megtudni, hogy a Klotho ugyanolyan hatással van-e a majmokra, mint az egerekre, hiszen majmokon érdemes kísérletezni a genetikai hasonlóságaink miatt. Ahogy az emberek öregszenek, munkamemóriájuk – az a képességük, hogy észben tartsanak valamit, például egy telefonszámot – romlik.
A kutatócsoport 18, koros rhesus makákó munkamemória kapacitását tesztelte. Mindegyiknek emlékeznie kellett egy elrejtett finomság helyére – ez gyakori laboratóriumi teszt, mert a munkamemóriát méri.
Klotho injekció a könnyebb feladaton körülbelül 6, a nehezebb verziónál pedig körülbelül 20 százalékkal javította a teljesítményüket. Bár a Klothot a szervezet néhány napon belül lebontja, a kognitív képességet javító hatás az egész időn át fennállt.
Az emberek körülbelül ötször annyi Klothoval születnek, mint amennyivel felnőttkorukban rendelkeznek. Nagy rejtély: senki sem tudja, pontosan hogyan hat az agyra. „Ez egy fekete doboz” – fogalmazott a kutatócsoport vezetője.
Genetikai hasonlóságaink ellenére a rhesus makákók nyilván nem emberek. Tekintettel az agyfejlődésben, valamint az emberek és a majmok életvitelében mutatkozó különbségekre, senki sem lehet biztos abban, hogy a majmokon szerzett eredmények az emberi egészségügyben is hasznosak lesznek. Ennek ellenére úgy vélik, hogy a kutatási eredmények erős bizonyítékok arra, hogy érdemes elkezdeni a Klotho tesztelését embereken.
Annyit már biztosan tudunk, hogy a miénkéhez hasonló agyban működik.
A Klotho emberi tesztelései, a klinikai vizsgálatok először valószínűleg olyan idősebb embereken zajlanak majd, akik már kognitív hanyatlást mutatnak. Ha bebizonyosodik, hogy biztonságos és hatékony, fiatalabb felnőtteken is végezhetnek vizsgálatokat, hogy megkíséreljék megakadályozni ennek a fontos hormonnak a csökkenését. A Klothot nem lehet tablettában beadni, ezért vélhetően injekciós tollként készítik el, hasonlóan egyes cukorbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekéhez, amelyeket hetente adnak a bőr alá.
Digitália
- Magyarul is beszélő, valódi robotkutyával találkozhatunk az ingyenes hazai eseményen
- Az otthoni rehabilitációt segíti a mesterséges intelligenciával működő hazai fejlesztés
- Nő lett Magyarország első űrorvosa
- Magyar nőket érintő Motherless-botrány: ezt tehetjük a lesifotók ellen
- Vakok újra látnak – hatalmasat lépett a Science Corporation