Már most ott rejtőzködhet a karácsonyi zsarolóvírus

Az elmúlt években a karácsonyt követő egy-két hét a Makay Kiberbiztonságnál egyet jelentett a zsarolóvírus-támadásokkal kapcsolatos megkeresések fogadásával és kezelésével. Persze nincs olyan nap, hogy ne keresne meg minket több cég is ebben a témában, de ez az időszak ilyen téren kiemelkedik az év többi napja közül – írja a MakayNet Kiberbiztonság.

Nagyon sok zsarolóvírus karácsonyra időzíti a támadás végrehajtását és az áldozatok fájljainak zárolását.

Ennek pedig egyszerű oka van: karácsonykor a rendszergazdák többsége a családjával van és senki sem figyel a szerverekre, valamint a hálózati NAS adattárolókra – ebből kifolyólag senki nincs, aki esetleg megakadályozza a titkosítás elvégzését. Magát a támadást pedig már csak az említett napokban fedezik fel az érintettek.

Ez viszont azt is jelenti, hogy azok a rosszindulatú kártevők, amik karácsonykor cégek ezreinek működését lehetetlenítik el, jó eséllyel már most is ott vannak az informatikai infrastruktúrákban és csak arra várnak, hogy karácsonykor aktivizálódhassanak.

Ami a könyvelőknek segítség, az a támadóknak is…

Persze számos tényező együttese szükséges egy sikeres zsarolóvírus- és hackertámadáshoz. A cégek nagy többsége azért esett áldozatul, mert a cégnek külsősként bedolgozó könyvelő, rendszergazda számára olyan (gyengén védett) RDP távoli asztal, webes kezelőfelület és fájlmegosztó szolgáltatásokat tettek publikusan elérhetővé – sokszor a cégvezetés tudta nélkül – amiken keresztül a támadók is bejuthattak a rendszerbe és kikapcsolhatták az antivírus védelmet – már ha egyáltalán futott ilyen.

Biztonsági mentés nincs, vagy azt is titkosította…

Az is figyelemre méltó, hogy cégek körülbelül fele rendelkezett naprakész biztonsági mentéssel az adatairól, viszont ezeket általában egy folyamatosan csatolt, meghajtó szinten módosítható helyen tárolták, ami a támadás során szintén titkosítottak.

A cégek ugyanis beleestek abba a hibába, hogy a biztonsági mentések „rendelkezésre állás biztosítása” feladatát a meghibásodások mellett a kibertámadásokra is értelmezték.

Ezeket a hiányosságokat kell mindenképpen pótolni:

Biztonságtudatossági oktatás hiánya: A legfejlettebb védelmi rendszer sem képes megvédeni egy céget, ha a munkavállalók nem rendelkeznek a munkakörüknek megfelelő, szerepkörökre kialakított biztonságtudatossági ismeretekkel.

Megfelelően menedzselt antivírus hiánya: A zsarolóvírusok és egyéb kártevők általában olyan munkaállomásokról és kiszolgálókról indulnak, amik nem rendelkeztek megfelelő kártékony kód elleni védelemmel.

Cégméretnek megfelelő hálózati tűzfal hiánya: Egy céges hálózatnál elengedhetetlen egy dedikált (2FA VPN szolgáltatással ellátott) tűzfal a külső és a belső támadások elhárítására.

Sérülékenységvizsgálatok hiánya: Manapság egyre elterjedtebbek az olyan kártevők, amik szoftversérülékenység kihasználásával jutnak be egy-egy rendszerbe.

A távolról dolgozó kollégák és szolgáltatók felügyeletének hiánya: Semmit sem ér egy informatikai infrastruktúra védelme, ha egy távolról dolgozó kolléga vagy szolgáltató fertőzött eszközökkel férhet hozzá a cég által kezelt adatokhoz.

Ütemezett frissítések és biztonsági javítások hiánya: Két sérülékenységvizsgálat között is garantálni kell egy információs rendszer biztonságát.

Hardening rendszer- és szoftverbeállítások hiánya: A gyengén konfigurált hálózati eszközök és rendszerek szinte várják, hogy valaki vagy valami betörjön rájuk.

A cégek többsége sajnos csak akkor kezd a védelem kialakításával foglalkozni, amikor valamilyen támadás áldozatául esett. Ezek a cégek egészen addig abban a hitben élnek, hogy ha eddig nem támadták meg őket, akkor később sem fogják. Ez viszont a lehető legrosszabb szemlélet, ugyanis a megelőző védekezés több nagyságrenddel kevesebb pénzbe és időbe kerül, mint egy súlyos incidens elhárítása és a károk helyreállítása – ha utóbbi egyáltalán lehetséges.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy még időben azonnal, késlekedés nélkül elkezdjék a támadásokra való felkészülést, ugyanis nem az a kérdés, hogy célpontnak számítanak-e (a legkisebb cég is az), hanem hogy képesek-e kivédeni egy kibertámadást.

Borítóképünk illusztráció