Jeles évfordulósaink

Kora tavasszal ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját (Nagyszalonta, 1817. március 2.). Pályája során a legműveltebb irodalmárok és a legnagyobb magyar költők közé emelkedett. A görög és Shakespeare-drámák fordítása után kapcsolódott be az irodalmi életbe.

Barabás Miklós Arany János-portréja. Pályája során a legműveltebb irodalmárok és a legnagyobb magyar költők közé emelkedett. Fotó: Internet

Országos sikerét és hírnevét a Kisfaludy Társaság pályázatára írt elbeszélő költeménye, a Toldi hozta meg számára, s ezzel a felemelt nagydíjat nyerte el. Erre figyelt fel Petőfi Sándor is, akivel ettől kezdve jó barátok lettek. 1851-től volt a nagykőrösi Gimnázium latin- és magyar tanára. Ez az időszak jelentette epikus költészete fellendülését, s ekkor mutatkozott meg az érzékeny lélek ábrázolása a balladáiban. 1865-ben lett az akadémia titkára, majd főtitkára. Az Őszikék ciklus lírájával a XX. század hangját előlegezte meg.

115 éve (Arad, 1902. január 31.) született Jávor Pál, a magyar filmművészet legnagyobb alakja. Az első két magyar hangosfilm, A kék bálvány és a Hyppolit, a lakáj után sorra kapta a filmfőszerepeket.

Ugyancsak 200 éve született Irinyi János (Albis, 1817. május 18.), akinek az emlékét a robbanásmentes foszforos gyufa feltalálójaként őrzi nemzetünk.

180 éve született Sissi, a magyarok Erzsébet királynéja. Az 1867-es kiegyezést követően a gödöllői kastélyt kapta meg pihenőrezidenciaként. Amikor a millenniumi ünnepségek alkalmából Magyarországon járt, Mikszáth Kálmán fájdalmas anyaként írta le. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni még néhány nevet.

170 éves lenne Dobos József cukrász, a dobostorta megalkotója,

125 éve született Nóti Károly, a magyar kabaré klasszikusa, Rajz János színművész születésének 110., míg Kabos Gyula színművésznek 130. évfordulója lesz.

Czeidli József