Békés, nyugodt új esztendőt kér Nándor atya

Augusztus 16-án érkezett, hogy a kármelitákhoz induló Fodor János helyét átvegye. Az atya 2003 és 2006 között Pannonhalmán a bencéseknél élt, majd 2008-tól Zircen a cisztercieknél. Pappá 2014-ben szentelték.

- Gyermekkorom óta jelen van életemben a hit – emlékezett. – Kisgyermekként néha nem értettem, miért kell nekem szombaton hittanra, vasárnap misére menni, így lemaradok a legjobb mesefilmekről a televízióban. Agárdpusztán jártam abba a templomba, ahol Gárdonyi Gézát megkeresztelték. Ministráltam, majd később kántorként szolgáltam. Fiatal voltam, útkereső. Kértem Istent, vezessen arra az útra, ahol megtalálom a helyem, még akkor is, ha nem arra akarok menni. Tudom, van szabad akarat, de én szabad akaratomból követem Isten számomra kijelölt útját. Ez az út vezetett ide, hogy ma Devecserben szolgálok, ott, ahol elevenen él a Gárdonyi-kultusz.

Nagy Nándor elvégezte a konzervatóriumot. Szépen orgonál, 30 éves koráig kánto-rizált. Orvos szeretett volna lenni, a traumatológia érdekelte. Ma, negyvenes évei közepén is tanul, a Semmelwe-is Orvostudományi Egyetem hallgatója. Mentálhigiénikus diplomát szerez a jövő évtavaszán.

- Kíváncsiságom miatt kezdtem meg a tanulmányaimat – mondta. – Szerettem volna többet tudni az ember lelki működéséről. Elsősorban saját magamról. Szerettem volna megérteni azt, hogy miként működik az emberi lélek, az életünk folyamán bennünket ért hatások milyen nyomot hagynak bennünk, hogyan tudjuk feldolgozni azokat. Találkozom olyan emberekkel, akik fel nem dolgozott problémáikat másokra kivetítik, így mérgezik a saját lelküket, tönkreteszik emberi kapcsolataikat. Ez az út sehova nem vezet. Meg kell érteni, hogy nincs tökéletes ember. Aki önmagával megbékél, az tud békében élni másokkal. Szeresd felebarátodat, mint tenmagad. Ez nem arról szól, hogy szeress másokat, hanem arról, hogy saját magadat szeresd, és fordulj azzal a szeretettel mások felé. Minden emberi kapcsolat alapja önmagunk elfogadása. Ahhoz pedig a reális önismeret az út. Ez nagyon nehéz. Mindannyian hordozunk lelki sérüléseket. A legfájóbbak és legnehezebben gyógyulók azok, amelyeket a számunkra fontos személyektől kapunk. Azt a legnehezebb feldolgozni, ha egy gyermeket vagy fiatalt a szülő, a testvér vagy olyan felnőtt, aki számára fontos, lebecsül, lekicsinyel. Akinek az volna a szerepe, hogy biztonságot, bátorítást adjon, helyette bánt, megsebez. Meg kell tanulnunk úgy meghallgatni az embereket, hogy ne ítélkezzünk felettük. A hívő ember számára van kapaszkodó, Isten. De helyes-e az istenképünk? Isten nem büntet, tőle nem kell félni. A nehézségek is a javunkat szolgálják. A problémákat leküzdve tudunk fejlődni, lelkileg erősödni.

Az atya számára megpróbáltatásokkal teli időszak volt az elmúlt négy hónap. Korábban közösségben élt, Devecserben pedig ő vezeti a plébániát. Érkezésekor már két pályázat is folyamatban volt, egy kolontári és egy devecseri felújítás. Fodor atya jól működő, rendezett hivatalt adott át, mégis szükség volt a segítségre. Szerencsére a plébánia munkatársa, az egyházközség tagjai, a hitoktatók is sokat segítenek.

December, az advent a legtöbb elfoglaltsággal járó időszak. Szenteste és karácsony első napján mindhárom településen mondott misét Nándor atya, 26-án kettőt is. Szilveszter a hálaadás napja. Megköszönjük mindazt, amiben részünk volt a múltban, és kérjük Isten segítségét egy békés, nyugodt új esztendőhöz.