Mérlegen az óraátállítás előnyei és hátrányai

A nyári időszámítás nem mai találmány, Magyarországon először 1916-ban vezették be. Elsődleges célja az energiatakarékosság volt, pontosabban az, hogy a nagy termelőüzemekben egy órával tovább tudjanak természetes fény mellett dolgozni az emberek. Amerikában azt is várták a rövidebb éjszakáktól, hogy csökken a bűncselekmények száma és volt idő, amikor a statisztikai adatok is ezt igazolták. Ettől függetlenül kezdetektől vannak ellenzői a nyári időszámításnak, mert sokan úgy érzik, hogy megzavarja a biológiai óránkat, és az ipar szerkezetének megváltozása, valamint a légkondicionáló berendezések elterjedése miatt az energiával sem spórolunk, sőt többet fogyasztunk.

Március utolsó vasárnapján kezdődik, október utolsó vasárnapjáig tart

A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt egy órával előreállítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Ebben az évben vasárnap hajnali két órakor állítják át háromra az órákat, például a vasutaknál. Ez az időszak nem túlzottan forgalmas, ezért csak féltucatnyi vonatot érint, ezek egy órával később érnek célba, mint ma. Ősszel pedig egy órát várakoznak valahol, hogy tartani tudják a menetrendet. Az óraátállítás a UTC szerint hajnali egy órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint két órakor előre, októberben három órakor vissza kell állítani az órákat. Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angolul Universal Time Coordinated, UTC) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk. Ez a greenwichi középidő (GMT) utódja, és mindkét jelölést használják, bár a két fogalom nem azonos.

A nyári időszámítás bevezetését kezdetben azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny például az építőiparban, mezőgazdaságban, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják még, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, a bűncselekmények száma is csökkenhet. Kritikusai szerint az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál.

Bár a nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, majd 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette.

A nyári időszámítás gazdasági hatásait senki nem írta le pontosan, de kutatók szerint több milliárd dolláros nagyságrendű a költségmegtakarítás világszerte. Léteznek azonban olyan kutatások is, amelyek kétségbe vonják ezeket az adatokat: a kaliforniai Berkeley Egyetem két doktorandusza egy kutatásban azt állította, hogy az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész átállásnak nem sok értelme van.

Sok ember szervezete is nehezen viseli az átállást. A nyári időszámítás bevezetése utáni napokban rendszeresen megugrik a halálos közúti balesetek száma, mert az elvesztett óra miatt sokan kialvatlanok. Gyakori a késés is, mert bár a tévékben és a rádiókban is sokat foglalkoznak az óraigazítással, ezt senki nem fogja hajnalban elvégezni. A köztereken napokba telhet, míg a megfelő időt mutatják az órák, és ugyanez van ősszel is. Ezzel lelkileg bizonytalanabbá teszik az embereket, legalább egy-két napra. Egyes kutatók szerint segíthet, ha megfelezzük az átállítást. Hétvégén a megszokottnál fél órával korábban feküdjünk és keljünk, így hétfőre már csak félórányi sokk marad a szervezetnek. Ez a megoldás főleg azoknál válik be, akik mindennap pontosan ugyanakkor alszanak el és ébrednek fel. Mindenesetre az átállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezet, így csak ritkán tapasztaljuk a biológiai óra zavarát.
 
Hatmilliárd a számlából

A nyári időszámításnak köszönhetően körülbelül hatmilliárd forinttal csökken az ország éves villanyszámlája, ami egynapi fogyasztásnak felel meg.

Évente mintegy 120 gigawattóra villamos energia takarítható meg a  Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. adatai szerint. A társaság szakemberei 1980 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos fogyasztáscsökkenés látható. Ez a napi mennyiség ezer háztartásnak akár egész évre elegendő lenne. Az éves szinten becsült megtakarítás, a 120 gigawattóra 30-40 ezer háztartás, az-az egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg. Ez a mennyiség az ország egynapi fogyasztása. A fel nem használt energiával a Mavir szakemberei szerint hatmilliárd forinttal kevesebb az ország áramszámlája. Szerintük a megtakarítás nemcsak a pénztárcát kíméli, a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.

Alig vártam már, hogy világosban kelhessek fel, mert olyankor sokkal könnyebb kikecmeregnem az ágyból, mint sötét reggeleken. Most néhány napig a nyári időszámítás bevezetése miatt újra sötétben kelhetek, és ez akkor is rontja a hangulatomat, ha egy órával tovább lesz világos. Nem szeretem azt sem, ha a munkanapokat helyezik át, mert azt gondolom, hogy a munkahelyek, iskolák vezetői el tudják dönteni, hogy miként tudják legcélszerűbben megszervezni a munkát.

Ha a pénteket vagy a hétfőt amúgy le kellene dolgozni, akkor is elrendelheti, hogy mindenki vegyen ki szabadságot arra az időre, csak az lehet, hogy rosszabbul esik a beosztottaknak. A nyári időszámítással az a bajom, hogy nem látom bizonyítottnak az energiamegtakarítást, és abban sem vagyok biztos, hogy egy nap elegendő az akklimatizálódásra, akár egy több időzónán átívelő repülőgépes utazáskor sem. Furcsa, hogy három évtizede ugyanannyi energiát takarítunk meg, holott megszűnt az energiafaló nagyüzemek jelentős része, a háztartásokat pedig energiatakarékosságra ösztönzik. A legszegényebbek közül sokaknál kikapcsolták az áramszolgáltatást. Lehet, hogy ez hozza a hatmilliárdos megtakarítást?