Zászlóshajóból vontató lett a média

 Amit persze úgy is lehetne magyarázni, hogy a rendszerváltáskor volt túl magas  de ez a bajok elkendőzése lenne. Mert az a megrázkódtatás, amit a szakma most világszerte átél, mindenképpen önvizsgálatra ösztönöz. Meg kell hallani az ébresztőt, amit egyrészt az internet fejlődése váltott ki, másrészt a bulvárosodás, illetve a nyereség maximalizálására törekvő szemléletmód eluralkodása. Mint ahogy minden, a vidéki sajtóban ez is egy kicsit másként csapódik le. Hozzánk még bejárnak az olvasók. Sokszor előbb megtalálnak bennünket a panaszaikkal, mint a szolgáltatót vagy a fogyasztóvédelmet. Ebből mégiscsak arra következtethetünk, hogy bíznak bennünk.

 Több mint két évtizede, 1988 óta méri a média presztízsét Magyarországon az Ipsos. Ennek eredményeikről számolt be Závecz Tibor A média iránti társadalmi bizalom alakulása a rendszerváltástól napjainkig címmel a közelmúltban megrendezett kerekasztal beszélgetésen. A felmérések szerint a rendszerváltás körül még 79 ponttal megelőzte a tömegtájékoztatás az intézményrendszer egészét, tehát zászlóshajó volt. Kétezerre azonban ez a nagy előny elfogyott. Az előadó úgy fogalmazott, a média zászlóshajó helyett vontatóhajóként úszott tovább a háborgó tengeren, ami még mindig nagyon tisztes pozíció. Jött azonban a következő zuhanás, 2005-ben, hogy a tömegtájékoztatási eszközök megítélése 2011-re a közepes sávba csússzon.

Mi történt, mi romlott el? Bár a felmérés a jelenség okaival nem foglalkozik, egyszerű kikövetkeztetni, hogy a robbanásszerű változást a bulvár és az internet elterjedése okozza. Az olvasók kegyeiért küzdve gyökeresen megváltozott az újságírás.

Percenként bombázzák újabbnál-újabb "szenzációs" leleplezésekkel, botrányokkal a hírportálok az olvasókat. Az értékesítési számokért, a bevétel maximalizálásáért és a kiadás minimalizálásáért folytatott harcban a nyomtatott sajtó is kénytelen feladni hagyományos módszereit. Nincs már idő alaposan feldolgozni a témát, így sokkal könnyebben bekerülnek pontatlan információk, félreértések is a lapokba. Annakidején, 2008-ban a Népszabadság is beszámolt róla, hogy a Cardiffi Egyetem kutatói utánanéztek több, mint kétezer hírnek, amelyek brit vezető lapokban láttak napvilágot. Az eredmény megdöbbentő: mindössze 12 százalékuk alapult saját információn. Nyolcvan százalékuk másodlagos forrásból eredt. A cikkek túlnyomó többsége a kormánytól vagy kormányzati hivataloktól illetve PR-ügynökségektől átvett szövegek utánnyomása volt. Ez egy évekkel ezelőtti brit kutatás eredménye, de a hazai sajtó sem tudja kivédeni a cunami-szerűen terjedő tendenciákat: sokkal kevesebb újságírónak, sokkal gyorsabban több felületet kell megtöltenie mint 20 évvel ezelőtt. Ez a munkamódszer pedig valóban nem túl bizalomgerjesztő.

Újságírás és etikai normák címmel nemzetközi sajtókonferenciát rendezett nemrég a Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma. A hazai, illetve a nyugat-európai média pozícióit, társadalmi elfogadottságát és etikai elveit érintő témákról négyrészes sorozatot közlünk lapunkban.

Sorozatunk témakörei:
1. Az oknyomozó újságírás határai
2. Átugorjuk-e a digitális szakadékot?
3. Zászlóshajóból vontató lett a média
4. Jólinformáltság, kritika és alaposság