Olyan adó nincs, aminek örülne a nép

Pontosítani a nyugdíjas fogalmát

A közgyűlés első napirendi pontjának részeként módosította a magánszemélyek kommunális adójáról szóló önkormányzati rendeletet, amely röviden arról szól, hogy a lakás alapterületi nagyságához mérten kell adót fizetni és a 30 négyzetméter alatti lakásoknál a nyugdíjas tulajdonos mentes az adófizetés alól. A nyugdíjas fogalmát egy magasabb szintű jogszabály határozza meg, ám ez a jogszabály módosult, így az önkormányzatnak is pontosítani kell a fogalom meghatározását. Ezt nevezik technikai módosításnak, melyet végül elfogadott a testület.

Úgy rossz, ahogy van – terítéken a telekadó

A módosító indítvány szerint a II. övezetben a most érvényes 210 forint helyett négyzetméterenként 200 forintot kellene fizetni, a III. övezetben (ide tartozik a gyulafirátóti és kádártai telkek többsége) pedig 120 helyett 20 forint lehet a telekadó új mértéke. Bővült és változott az adókedvezményekre jogosultak köre: a jogerős építési engedélyt szerzők már az adott évben mentességet kaphatnak, a tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok tulajdonosai is. Legfeljebb három évre adómentesség jár annak, aki az önkormányzat által szervezett, vagy lakossági önerős közműberuházáshoz hozzájárulást fizet. Ahogyan az is, akinek telkén a helyi építési szabályzat alapján a telek adottságai, például közművek szempontjából nem alakítható ki építési hely.

Az utóbbi hetekben nagy port kavart telekadót ügyét több mint egy órán át vitatta a testület. Mint ismeretes, a rátótiak és a kádártaiak is méltánytalannak és megfizethetetlennek tartják a még decemberi közgyűlésen elfogadott új rendeletet. Lakossági fórumokon tárgyaltak Veszprém polgármesterével arról, hogy legyen igazságosabb az új adónem és vegyél figyelembe a telektulajdonosok szociális helyzetét is. Katanics Sándor módosító indítványaira úgy reagált Brányi Mária, nem tudja támogatni képviselőtársa javaslatait, ahogyan Hartmann Ferencét sem, az előterjesztésben lévő nagyságrendek megfelelőek.

Adódiktatúra?

- Egyszer más hoztunk egy rossz döntést, amit újabb igazságtalansággal próbálnak megfejelni. – reagált Katanics Sándor, aki szerint azért nem szerencsés, hogy Brányi Mária az előterjesztő, mert ő nem is volt az érintett témáról szóló lakossági fórumokon. - Az elkeseredett emberek segélykiáltásait személyesen kellett volna megtapasztalni. Arányosabb és méltányosabb adónem kell – mondta Katanics Sándor. Sok hiba történt, a lakosok felháborodása pedig jogos és előbb-utóbb gond lesz a polgármester szavahihetőségével is – mondta végül.

Porga Gyula szerint van egy-két csúsztatás a képviselő úr mondanivalójában valamint a Naplónak is beküldött olvasói levelében.

Soha nem látott és tapasztalt adó elleni tiltakozásnak lehetünk tanúi - mondta Hartmann Ferenc, aki szerint a decemberi közgyűlésen elfogadott adóváltozásokról hozott döntések egyértelműen adódiktatúrát jelentenek. Hangsúlyozta, bár a telekadó bevezetésével egyetért, úgy véli, nem voltak igazak az előzetes hatásvizsgálatban leírtak.

Czaun János: az tart fórumot, aki nem fél a választóitól

Forgóné Kelemen Judit a radikális változás mellett voksol, ha az önkormányzat visszavonná rendeletet, és egy másik útra lépne a cél érdekében. Nagy Piroska szerint a pénzügyi részét érintő rendeletet februárban, a költségvetéssel egy időben kellene tárgyalni, ezért le kéne venni a napirendről.

- Nem lehet most jó döntést hozni – szállt be a felszólalók körébe Gerstmár Ferenc. Czaun János (civilben rátóti lakos és egyben a terület önkormányzati képviselője hangoztatta, számos fórumot szervezett már) egyetért Nagy Piroskával abban, hogy át kell gondolni még a témát, amely ekkora indulatokat hozott ki az emberekből.

- Az tart lakossági fórumot, aki nem fél a választóitól – tett végül hozzá, aki szerint a kompromisszumos határon van már az ügy.

Brányi Mária szerint olyan adót még senki nem vetett ki, aminek örültek volna és az sem baj, ha nem tökéletes az előterjesztés, lehet még módosítani. Csunyi János rátóti lakos a közgyűlésen megjelent, majd előadta, hogy nem túlzás azt állítani, hogy lincshangulat alakult ki Rátóton. Megfizethetetlen – minősítette a telekadót az egykori képviselő.

Porga Gyula jelezte, a felelősség elől nem szokása megfutamodni. A rendeletmódosítást végül megszavazták. Karanics Sándor és Hartmann Ferenc asztalától felállva nem nyomot gombot, Forgóné Kelemen Judit pedig nemmel szavazott.

Gyulafirátóton hétfőn tartanak falugyűlést – a közgyűlési döntés függvényében – arról, hogy el akar-e szakadni a városrész Veszprémtől. Kádárta ezt a lépést még fontolgatja.

Átvette az önkormányzat a HEMO-t

Egyhangúan szavazta meg a testület a közgyűlésen, hogy önkormányzati tulajdonba veszik a Helyőrségi Művelődési Otthont. A HEMO jövője hosszú távon is biztosított – nyilatkozta lapunknak hetekkel ezelőtt Brányi Mária alpolgármester előterjesztő.

Gerstmár Ferenc LMP-és képviselő jelezte, örömmel olvasta az előterjesztést és támogatja a HEMO önkormányzati tulajdonba vételét. Bár szerinte a közművelődési koncepcióban a mozgástér tágas, és a Kabóca Bábszínház működésének nem minden paramétere fele meg a HEMO-nak, így nem biztos, hogy oda kellene költöztetni a társulatot. Ezzel a témával érdemes lenne foglalkozni később – tette hozzá.

Katanics Sándor az átvételét támogatja, hangsúlyozta, az intézmény kezelése is fontos feladat, bár ennek jelentős a költsége. (Korábbi cikkünkből: Az intézmény működtetése egyébként jelentős terhet ró majd a városra, becslések szerint éves szinten közel 50 millió forintot is jelenthet ez a megyeszékhely költségvetésében, számolva azzal, hogy olyan kihasználtsággal és annyi bevétellel működik a Hemo, mint a korábbi honvédelmi fenntartásban.)

Majd valamennyi képviselő megköszönték a HEMO vezetésének, munkatársainak és a fellépőknek a látványos és színvonalas munkát. Porga Gyula polgármester hozzátette anyagilag jól működő épületről van szó és abban bízik az intézmény további sikerében.

10 milliárd alatt Veszprém adósságállománya

Az Állami Számvevőszék decemberi jelentéséből (amely a megyei jogú városok adósságállományát is kimutatta) kiderül, Veszprém helyzete stabil és kiszámítható. Ám nekünk is ki kell menekülni az adósságcsapda spiráljából – mondta nemrégen Porga Gyula polgármester a Rátóton tartott lakossági fórumon. A pénzintézeti kötelezettségeket tekintve a 2010. december 31-i állapot szerint huszadik a rangsorban Veszprém és azon négy megyei jogú város közé tartozik, ahol az adósságállomány 10 milliárd forint alatt volt (6.638 millió forint).

Közterületeket neveztek át és el – "Zalka Máté Veszprémhez nem méltó"

A HEMO előtti Zalka Máté tér helyett Táborállás teret javasolt az előterjesztő Siklódi Levente. Állítólag erre régóta igény volt, mert Zalka Máté a mai történelmi felfogásunk, értelmezésünk szerint nem kiemelten méltó személyiség hogy róla teret nevezzenek el – legalábbis Veszprémben.

A külső (nyugati) elkerülő úttól a Gulyadombig pedig van egy murvás út, amely kiemelt szerepet kapott a Vadaspark másik irányból való megközelítésére, ráadásul burkolattal is ellátta az önkormányzat, ezért célszerű nevet adni neki, hogy könnyen beazonosítható legyen. A neve játékosan, Vadasparki út lett. Emellett a Séd völgy megújítását követően merült fel az igény arra is, hogy a sétánynak legyen közterületi neve, így méltó rangra emelt közterületi elem lenne. Katalin sétányként nevezték el.

OLDALTÖRÉS: Luxusberuházás – honnan lesz erre pénze a városnak?

Luxusberuházás – honnan lesz erre pénze a városnak?

Luxusberuházás – honnan lesz erre pénze a városnak?

Luxusberuházás – honnan lesz erre pénze a városnak?

Katanics Sándor a Demokratikus Koalíció (DK) tagja és önkormányzati képviselő rekordszámú kérdést intézett Porga Gyulához, a jegyzőhöz és az alpolgármesterekhez. Bemutatták a hamisíthatatlan Balatoni Koronát. Volt kérdése a városi lappal kapcsolatosan is, Porga Gyula közölte, jelezni fogja a szerkesztőségnek a problémát - a választ a képviselő elfogadta.

Az ülés ünnepélyes eseménnyel kezdődött: Örökségünkért Érmet adományozott a város Kollár Károly karnagynak, a Csermák Antal Zeneiskola nyugdíjas hegedűtanárának.

Gizella portréja a koronán – márciustól forgalomba kerül a Balatoni Korona

A hónap műtárgya a Balatoni Korona. A márciustól hatféle címletű bankjegyen – amely a különleges és korszerű nyomdai technikának köszönhetően (szinte) hamisíthatatlan lesz - Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók. A helyi pénz fő funkciója az, hogy az adott településen vagy kistérségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára. A tízezres balatoni koronás pénzen például Szent István király feleségének, Gizellának a portréja, illetve a veszprémi vár látképe látható.

"Honnan lesz erre forrás?"

Erre volt kíváncsi Forgóné Kelemen Judit a Jobbik képviselője az épülő Hangvilla projekttel kapcsolatban. Ez a luxusberuházás vajon mennyibe kerül majd az önkormányzatnak? – folytatta, hozzátéve, meddig feszíthető még a város költségvetése, adósságállománya és az itt élő emberek teherbíró képessége?

Porga Gyula polgármester elmondta, megkapta a Jobbik ezzel kapcsolatos 16 kérdését tartalmazó levelét, és a napokban válaszol is.

- Az egykori Séd mozi épületének beruházása magas színvonalú kulturális élet helyszíne lesz, ami új lehetőségeket fog megnyitni a város életében. A korszerű műszaki kivitelezés olyan funkciója lesz a 2013-ban elkészülő létesítménynek, amely a rendszeres bevétel mellett folyamatosan kínál programot a kultúra fogyasztóinak. Forgóné Kelemen Judit a választ nem fogadta el, majd baklövésnek nevezte a beruházást.

Katanics Sándor, folytatván a tavalyi lendületét, idén is "beindult" több tucatnyi napirend előtti kérdéssel bombázta a közgyűlést.

Kell-e jegyzőkönyv lakossági fórumokról?

Kell-e a lakossági fórumokon jegyzőkönyvet készíteni, és ha már készült, milyen módon kell eljárni annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése szabályos legyen? – tette fel dr. Mohos Gábor jegyzőnek kérdését Katanics Sándor, aki szerint a januári gyulafirátóti és kádártai lakossági fórumon, olyan kijelentések hangzottak el, amit jegyzőkönyvben pontosan kellett volna rögzíteni, ez felmerült a kérdéses helyszíneken is. Czaun János, a fórum szervezője – egyben a terület önkormányzati képviselője – Katanics  kérdésére állítólag azt közölte, hogy nem készül jegyzőkönyv, mert nem szokás.

- Ezek után némileg meglepett, hogy mégis készült a gyulafirátótiról emlékeztető, a kádártairól jegyzőkönyv – méltatlankodott.

Dr. Mohos Gábor jegyző elmondta, egyértelmű, hogy kell jegyzőkönyvet készíteni, ám ezeket még nem vizsgálta meg.

"Hiányzik a nyilvánosság" Kell-e nekünk a Hangvilla?

- Mivel a Hangvilla jövőbeni sorsával kapcsolatos decemberi közgyűlésen sürgősséggel benyújtott előterjesztés alapos áttanulmányozására, nem az én hibámból, akkor nem volt lehetőségem, most szeretném feltenni azokat a kérdéseket, amelyek véleményem szerint tisztázatlanok maradtak – kezdte utolsó körét Katanics Sándor. A kilenc tételből álló kérdéscsomagban többek között arra keresi a választ a képviselő, hogy mi a valódi szerepe a VEMÉVSZER-nek a Hangvilla önkormányzati tulajdonba kerülése ügyében, s mi a garancia arra, hogy tulajdonosként később nem válik esetleg megkerülhetetlenné, továbbá a jelenlegi 3 milliós törzstőkéből hogyan lesz január 31-én 402 millió forint. Katanics Sándor, arra is kíváncsi, milyen összetételű lesz a felügyelő bizottság, mert arra vonatkozóan nincs adat az előterjesztésben. Brányi Mária alpolgármester 15 napon belül írásban válaszol.

"Megfordíthatatlan ügyek zajlanak a városi felsőoktatásban"

Végül egy kombinált csellel kérdést tett fel Némedi Lajos alpolgármesternek, Mihalovics Péter önkormányzati képviselő munkájával kapcsolatosan - felsorolván Mihalovics megbízásait és feladatköreit, aki egy személyben országgyűlési képviselő, miniszteri biztos és miniszteri kabinetfőnök is, valamint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kabinetfőnökeként helyettes államtitkár "és még ki tudja mi" -, konkrétan a parlamenti munkája iránt érdeklődött. Mihalovics a közgyűlésen nem vett részt. Némedi Lajos megköszönte a kérdéseket.

Mi újság nemzetközi fronton?

Hogyan alakultak Veszprém nemzetközi kapcsolatai tavaly – kérdezte Gerstmár Ferenc a Lehet Más a Politika képviselője. Milyen hatékonysággal sikerült felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat? Megvalósultak-e a kitűzött célok, milyen tervek készültek az idei évre vonatkozóan? Hogyan vonható be mind több veszprémi polgár a testvérvárosi kapcsolatokba? Porga Gyula ígéretet tett arra, hogy írásban megadja a válaszokat képviselőtársának, hangsúlyozta ő is fontosnak tartja a nemzetközi kapcsolatokat.

Új óvodát lehetne nyitni

Nagy Piroska független képviselő szerint a Toborzó- és Érdekvédelmi Központ épületének másik – jelenleg nem használt és leromlott állagú – része korábban honvédségi óvodának adott otthont – pénz híján ezt lehetne ismét megnyitni. Porga Gyula elmondta, nem zárja ki a lehetőséget, hogy a közös hasznosítás megtörténjen.