Mellrákszűrésért az életet kapják cserébe

Erről dr. Szántó Tamás, a Csolnoky Ferenc megyei kórház radiológiai osztályának vezetője beszélt lapunknak. A főorvos elmondta, ezek közül nálunk csak az emlőszűrés (mammográfia) általános, ez 2002-ben indult be, kétéves ciklusokban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 4565 év közti hölgyeket kétévenként megszűrik, ha nem vettek részt egyéb (ultrahang, mammográfiai) emlővizsgálaton. A rendszer behívással működik, időpontra hívják a pácienseket. A vizsgálat időpontját az érintettek kérésére átütemezhetik.
 
A mammográfiai szűréseken való részvétel Veszprém megyében jó, a behívottak ötven százaléka jelenik meg, ezzel az aránnyal országos szinten a harmadik helyen állunk. A jó eredmény a megyében hagyományos, ami az érintett orvosok munkájától, illetve a szükséges műszerekkel, gépekkel való felszereléstől is függ. Az idei évben a kórházba érkezik egy digitális mammográf, ami lehetővé teszi a legmodernebb röntgentechnika alkalmazását.

Kiemelkedően jó munkát végzett e területen a ma már nyugdíjas dr. Barabás György főorvos. Vannak olyan területek az országban, ahol a megjelenés csupán 2030 százalékos. Érdekes módon a gazdaságilag legelmaradottabb megyében, Szabolcs-Szatmárban a legnagyobb arányú a megjelenés. Ez az adat akkor lesz igazán érthető, ha mellétesszük, hogy a gazdagabb, jobb anyagi körülmények között élő hölgyek maguktól, felszólítás nélkül vesznek részt mammográfiai vizsgálatokon. Ez a körülmény megyénkben is jelentkezik: például a Veszprém és Balatonfüred környékén élők közül jóval többen esnek át szűréseken, mint a rosszabb gazdasági adottságú területeken lakók. Természetesen több közöttük azoknak a száma is, akik felszólítás nélkül, önként jelennek meg. Velük együtt a mammográfiai szűrésen részt vevők száma 65 százalék körüli.

 
A népegészségügyi szűrést nem véletlenül végzik el 4565 éves kor között, mert ekkor a leggyakoribb az emlődaganat megjelenése. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nem ebbe a korosztályba tartozó hölgyek nem jelenhetnének meg mellrákszűréseken. Szántó főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy az emlődaganatok megjelenése összefügg a női hormonokkal. Manapság viszont fiatalabb korban már előfordulnak az alternatív hormonbevitelek, ugyanez megjelenik az idősebb korban is a klimax kitolása miatt, ezért egyre gyakoribbak a 45 év alatti és a 65 év feletti megbetegedések. Ezekben az esetekben nem szűrés, hanem klinikai ellátás történik, azaz házi- vagy nőgyógyász orvos, onkológus beutalójával jelennek meg a betegek.

 A mellrákszűrés az első vizsgálati fázis, ha itt elváltozást találnak, további vizsgálatokra (speciális röntgen, ultrahang, célzott biopszia, patológia) irányítják a beteget.
A cél az, hogy minél kisebb daganatot minél előbb sikerüljön eltávolítani, hiszen a gyógyulásra így van igazi esélye a betegnek. A megelőző vizsgálatok beindulásakor, 2002-ben "ökölnyi" emlődaganatokat szűrtek ki, mostanra eljutottak oda, hogy pár milliméteres daganatokat is észrevesznek. Nagyon fontos a rendszeres megjelenés, hiszen a leletek, felvételek összehasonlítása nagyban segíti a pontos diagnosztizálást - hangsúlyozta a megyei kórház főorvosa.  
 
 

Szántó Tamás főorvos kihangsúlyozta, a mammográfiai vizsgálatnak jelenleg nincs alternatívája, a mellrák diagnosztizálására ez az egyetlen megbízható módszer. Ilyen biztonságot önmagában sem az ultrahang, sem az egyéb reklámozott emlővizsgálatok nem adnak. Az emlőrák szűrését nem Magyarországon találták ki, hanem Svédországban. Érdekesség, hogy egy ott élő magyar röntgenorvos irányításával vezették be az 1960-as évektől.