Hulladék, te drága!

Mire számíthat, aki az erdő helyett a legális utat választja? Sok utánajárásra. Az Észak-balatoni Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás a királyszentistváni hulladékfeldolgozó üzem újraindításáig nem tudja központilag kezelni az építési törmelék feldolgozását, a szolgáltatók maguk gondoskodnak erről. Veszprémben és Füreden például lehet konténert rendelni, igaz, borsos áron. Az almádi kommunális kft. egy köbméterig átveszi a törmeléket. A legjobb helyzetben az ajkaiak vannak, tizedéért tehetik le az építési hulladékukat helyben. Veszprémben évente egyszer házhoz mennek a veszélyes hulladékért, Balatonfüreden a lomtalanítás során gyűjtik be.

Horribilis áron veszik át a sittet

Tetemes mennyiségű veszélyes hulladék halmozódik fel a lakásunkban: elhasznált olaj, akkumulátorok, szárazelemek. A bontási hulladék eltakarítása is komoly fejtörő. Jó, ha van egy logisztikus a családban, aki megfejti a rejtvényt: hova lehet szállítani ezeket az anyagokat, s kikalkulálja, érdemes-e rögtön megszabadulni tőlük, vagy kerülgessük egy ideig?

Az építési törmelék elszállítása ugyanis a megye északi felében horribilis magasságokba emelkedett, aminek oka az, hogy a régi hulladéklerakó telepek megteltek. Például Balatonfüreden is, ezért onnan az építési törmeléket Inotára szállítják. Most is működik a konténeres gyűjtés, vagyis ha valaki kéri, kiszállítják neki, igaz, nem biztos, hogy rögtön aznap, esetleg egy-két napot várni kell - mondták el a Naplónak a Probio Kft.-nél. Az árak viszont mellbevágóak: egy három köbméteres konténer díja 29 700 forint, ha helyben van, ha a Probio működési területén, de a városon kívül, akkor 32 700. Működési területen, de távolabb: 34 800 forint. Ugyanez öt köbméteres konténer esetén 34 700, 37 700, illetve 39 700 forint, ami még nem tartalmazza a 25 százalékos áfát.

Veszprémben ugyanezen kevert hulladék elszállításának díja három köbméteres konténernél a városban 27 ezer forint, ehhez jön köbméterenként ötezer forintos elhelyezési díj és a konténerbérlési díj, ami 670 forint naponta, ezek viszont bruttó árak. A megyeszékhelyen az öt köbméteres konténer szállításáért 37 ezer forintot kérnek, plusz a már említett lerakási és bérlési díj. Göttlinger László, a Veszprémi Közüzemi Zrt. vezérigazgatója elmondta: az építési törmelékkel kapcsolatban egyetlen kikötése, kívánalma van a szolgáltatónak: az valóban az legyen. Vagyis ne keveredjen egyéb kommunális hulladékkal.

A legjobban az ajkaiak járnak, az Avar Kft.-nek ugyanis szabad kapacitása van a hulladéklerakó telepen.

- Az engedélyünkben szereplő mennyiségig fogadhatunk építési törmeléket - mondta Dukán Katalin környezetvédelmi megbízott, telepvezető -, vagyis a lakosság számára nem szabjuk meg a mennyiséget. Bizonyos előírásoknak meg kell felelni, hiszen az építési anyagban nem lehet műanyag vagy más hulladék, de más megkötés nincs. Mivel az Avar Kft. nem szállítja tovább a törmeléket, olcsó tud lenni. Ha az illető maga szállítja be a bontási anyagot, akkor  köbméterenként nettó 4940 forintért átveszik tőle. Ha konténert  kér, akkor a szállítási díj 7950 forint, a bérlet 292 forint naponta.

A szolgáltatók az építési törmeléket úgynevezett technológiai célra is használhatják, vagyis saját utak építésére vagy a hulladéklerakó letakarására. Ha jó minőségű a kezelési rendszer, akár eladható terméket is tudnak gyártani belőle, például sódert.

Ez a célja az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásnak is, melynek elnöke, Czaun János elmondta: a Tiszta Európa keretében százmillió forintért vásároltak mobil építésitörmeléktörő gépet, amelyet a királyszentistváni hulladékkezelő telepen tartanak, s szerencsére nem vált a tűz martalékává. Amíg azonban a tűz vizsgálatát le nem zárják - a vizsgálatot már a székesfehérvári katasztrófavédelmi igazgatóságon folytatják, mondta az elnök -, addig ez a szolgáltatás is szünetel, a problémát a korábbi szolgáltatók oldják meg. Később azonban az a terv, hogy a törmeléktörőt a lerakóállomások között "mozgatják", de erről a rendszert átvevő konzorciumnak a tiszte nyilatkozni, mondta Czaun János. Göttlinger László viszont arról tájékoztatott, hogy ez a rendszer még kidolgozás alatt áll, a legközelebbi társulási ülésen lesz téma.

Mindez megoldás, még ha drága is, de aki "csak" a konyhát vagy a fürdőt veri szét, mert felújít, nem biztos, hogy ki tud bérelni egy három köbméteres konténert. Jó kezdeményezés a Balatonalmádi Kommunális Kft.-é: egy köbméterig átveszik az építési törmeléket a lakosságtól.

- Inkább ide hozzák, mint az erdő alá - mondta Sallai Tibor műszaki vezető. - Mi Polgárdiba szállítjuk tovább, mert az olcsóbb, mint a környékbeli lehetőségek.

Nem kevesebb futkosást  jelent, ha valaki a háztartásban keletkező veszélyes hulladékot akarja megnyugtató és környezetbarát módon elhelyezni.

Veszprémben évente egyszer ingyen elszállítják még háztól is, egy zöld számon lehet ezt a szolgáltatást kérni a VKSZ-től. Balatonfüreden a lomtalanítás alkalmával viszik el. Balatonalmádiban a balatonfűzfői égetőbe irányítják a festékesdobozzal és egyéb veszélyes hulladékkal érkezőt.

Az Avar Kft. sem fogad veszélyes hulladékot, a környéken élőknek azt tanácsolják, vegyék igénybe a marcali vagy a galgamácsai veszélyeshulladék-kezelők szolgáltatásait.

Nem könnyű betartani a törvényt

A veszélyes hulladék - abból is az elektronikai cikkek elhelyezése - neuralgikus pont. Ebből kerül ki a legtöbb a külterületekre, mivel a szolgáltatók nem fogadókészek rá  nem is kell, hogy azok legyenek, mivel a törvény másképp szabályoz.

Az elektronikai hulladékot a kereskedőnek kötelessége visszavenni - a törvény szerint. Ugyanez a helyzet a szárazelemmel is. Mégsem működik a rendszer.

Balatonalmádiban a kommunális kft. a meg nem bontott elektronikai hulladékot átveszi.

- Csak amit nem buheráltak meg, mivel mi is azt tudjuk továbbadni - figyelmeztet Sallai Tibor. - A személyes tapasztalatom, hogy nem működik ez a szabályozás. Én magam is csak hosz-szas rábeszélés után tudtam ott hagyni a hűtőmet, ahol vettem, pedig kötelességük átvenni. De ezt támasztja alá a tavalyi adatunk is: 12 tonna elektronikai hulladékot gyűjtöttünk össze a lakosságtól. Vagyis nem tudják, hogy hová kell vinni, vagy nem veszik át tőlük. Ezen változtatni kellene.

Hasonló a helyzet a szárazelemmel: hiába a sok felhívás, figyelmeztetés, hiába gyűjtik az iskolákban, nagy része még mindig a kukában köt ki.

Ami a hulladékkezelést illeti, hamar utolértük az Európai Uniót. Legalábbis a hulladékkezelés árát illetően, miközben a fizetésünk, amiből ezeket a szolgáltatásokat meg kell fizetni, még messze van az uniós szinttől. Most ne vegyük figyelembe a pechszériát, ami a Tiszta Európát kísérte: így vagy úgy, de csak felépült egy európai színvonalú rendszer, aminek örülnünk kellene, hiszen a környezet védelme létkérdésünk. Mégsem örülünk, mivel ez a rendszer faramuci módon azt bünteti, aki betartja a szabályokat (szelektíven gyűjti a hulladékot, kevés szemetet termel), s azt jutalmazza, aki megtalálja a kibúvókat. Szóval: érdemes nekünk egyáltalán utolérnünk Európát, vagy meg kellene találnunk a magunk sajátos, ámde működő megoldásait? Tartok tőle, az meg az erdő lenne. Tanácstalan vagyok. Önök hogy vannak vele?