Esélyük sem volt - Megkezdődött két halálos áldozat családjának kártérítési pere

A Mal Zrt. Ajka melletti X-es iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik.

A keddi tárgyaláson elhangzott, hogy a Kolontáron élt idős pár férfi tagja 30-40 százalékos égési sérüléseket szenvedett, a kereset szerint ez játszott közre abban, hogy a férfi néhány nappal később meghalt. Feleségét az áradat sodorta el, holttestét a családi háztól három kilométerre találták meg.

A pár fia a tárgyaláson azt mondta: szülei tragikus halála mellett a család minden vagyona és emléktárgya odaveszett. Szavai szerint a tragédia napján unokatestvérétől értesült arról, hogy átszakadt a tározó és nagy baj van. Kocsiba ült, próbálta telefonon elérni a szüleit, de nem járt sikerrel. A kolontári házhoz a főúton nem tudott bejutni, mert az le volt zárva, ezért egy másik úton haladt. Apját akkor vitte a mentő, tőlük értesült arról, hogy régóta beteg apja mintegy fél órán át volt az iszapban, mire ki tudták emelni az ablakon keresztül az épületből.

A férfi a házhoz érve szembesült azzal, hogy kertben dolgozó anyjának nyoma veszett. A ház, elmondása szerint, olyan volt, mintha vérrel öntötték volna le. A teljes pusztulás látványa fogadta: a betonkerítés se volt a helyén, az ajtókat nem tudták benyomni, csak nagy nehezen sikerült azokat felfeszíteni. Az épületen belül szanaszét volt minden, a szekrények összedőlve, a televízió a földön, az ágyak egymáson. Másnap megpróbáltak okmányokat keresni, rendet tenni és kitakarítani, de látták, hogy ennek semmi esélye.

A férfi úgy fogalmazott: mintegy 30 kilométeres óránkénti sebességgel hömpölygött az iszapfolyam, "az ott élő embereknek semmi esélyük nem volt, hogy életben maradjanak". A szomszéd házakon 2-2,5 méter magasan látszott a pusztítás nyoma. A megtörten, többször sírva tanúvallomást tevő férfi szerint szülei házát kapta el a fő áramlat. Az iszap a vasúti pályát is megrongálta, elvitte a betonhidat - emlékezett a pusztításra.

Az idős asszony holttestét napokkal később találták meg Devecser mellett. "Anyám el se hagyta a falut, mégis 3 kilométerre a háztól halt meg" - idézte fel a férfi. Hozzátette: a kórházban az édesapjának csak annyit mondott, hogy a feleségét kórházban ápolják. Pár nappal később a férfi is meghalt. "A halotti bizonyítványba az került, hogy özvegy, pedig ő erről nem is tudott" - mondta a férfi.

A tárgyaláson a házaspár 26 éves unokája arról beszélt, hogy apjához hasonlóan ő is pszichiáterhez jár a történtek óta, mert nagyon megviselték a történtek. A fiatal nő öccse ugyancsak arról beszélt, hogy milyen jó viszonyban voltak a nagyszülőkkel, mennyi időt töltöttek együtt, és bár őt nem kezelik, a történtek benne is mély nyomokat hagytak.

Az alperes jogi képviselője vitatta a kártérítés jogalapját és ellenkeresettel élt. Álláspontja szerint a cég minden törvényi előírást betartott, azt a szakhatóságok engedélyezték, a tragédia rajtuk kívül álló ok, a megszokottnál háromszorosan több esőzés miatt következett be.

A pert októberre napolták el.

Dossziénk az iszapkatasztrófáról