Ki mivel eladható? - Árucikké vált a tehetség, a fő szempont a nézettség és a pénz

A tehetségkutatás gyakorlatilag egyidős a televíziózással, de vajon miért nem megy ki a divatból? A vészes kreativitáshiány az oka? Netán ennyire jó ez a műsortípus, hogy életünk részévé vált? - tette fel a kérdést Lévai Balázs.

Novák Péter táncos, zenész, műsorvezető, a Megasztár egykori zsűritagja keményen fogalmazott: amíg egy forint bevételt is hoz, addig nem megy ki a divatból. Egy, a szexből vett hasonlattal élt a művész: most jó, most ne mozogj. Utalt ezzel arra, hogy a magyar tehetségkutatókra is csak a nemzetközi formátum átvétele a jellemző, képtelenek újat hozni, bátornak lenni. A kereskedelmi csatornák között most indult verseny viszont talán hozhat valami újat, ugyanis az, aki itt alulmarad, kénytelen lesz valami újat kitalálni. Novák szerint a tehetség árucikké vált, tehetséggondozást már egyik kereskedelmi csatorna sem vállalt fel.

Egyetértett ezzel Oláh Ibolya, az első Megasztár második helyezettje, aki szerint a legnagyobb feladat a verseny utáni helytállás.

Böhm György rendező úgy véli, ezek a műsorok egyáltalán nem a tehetségkutatásról szólnak, ezek csupán műsorok, s ha van két egyformán jól énekelő ember, akkor az kerül előtérbe, akinek két feje van, azaz aki jobban eladható. Radnai Péter újságíró szerint is az a legfontosabb, hogy ki az eladható karakter, ám szerinte a tehetséget nem lehet elvitatni. Till Attila, azaz Tilla, a Megasztár műsorvezetője szerint is fontos a tehetség, hisz ők töltik meg tartalommal az adásokat, ám ne legyünk álszentek: fontos a nézettség. Ez a showbiznisz, azaz show is és biznisz is  - summázta véleményét.

A régi Ki mit tud?-okra visszatekintve megjegyezték: ott nemcsak az előadók, hanem a dalok, dalszerzők is versenyeztek, a kereskedelmi csatornák azonban nem merték felvállalni a szerzői versenyt. Király Viktor, a Megasztár legutóbbi szériájának győztese is úgy véli, a kötelező dalok mellett fontos lenne, ha az előadók megmutathatnák saját stílusukat, saját dalaikat.

Abban egyetértettek a résztvevők, hogy igen, van ennyi tehetség az országban, amelyik ennyi tehetségkutató műsort elbír. Az más kérdés, hogy nincs rájuk szükség. A szakemberek szerint alkotói csoportoknak is ott lenne a helye a műsorokban, bár a dalszerzői verseny inkább a közszolgálati televízió feladata lenne, a kereskedelmi tévéknél ugyanis fő szempont a pénz. 

Kiderült az is, hogy ha csak egy iskolai versmondó versenyen is, de minden résztvevő szerepelt tehetségkutatón.