Hol vannak a nők?

A közelmúltban - részben nemzetközi hatásra - téma volt a magyar belpolitikában a női-kvóta bevezetése - ám a pártok közti elvi egyetértés nem volt elegendő a szabályozás megszületéséhez.
A választásra készülő szervezetek egyéni jelöltjei között is elenyésző a nők száma, illetve a listás jelöltek zöme is az erősebb nemhez tartozik.

Kiemelkedően sok nőt szeretne elindítani az első parlamenti választására készülő Civil Mozgalom.

- Nem tartunk szerencsésnek semmiféle származás-alapú megkülönböztetést. Inkább azokat az okokat szeretnénk megkeresni és lehetőség szerint kiiktatni, amelyek ilyen alacsony szinten tartják a nők ezirányú szerepvállalását – fogalmazott Seres Mária, a Civil Mozgalom vezetője.

- A jelölteknek nem a neme, hanem a képességei, hozzáállása, elhivatottsága a fontos. Nincs értelme a merev szabályozásnak. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a Civil Mozgalom esetében jóval több hölgy jelentkezik a választási megmérettetésre, mint más szervezeteknél.
 
A Civil Mozgalom a választást nem harcként éli meg, hanem egy lehetőséget kínál. Nem akar becsatlakozni az egyre durvuló hangvételű kampányba. Célja az, hogy merőben új szemléletet jelenítsen meg a magyar politikai palettán, amelynek meghatározó eleme az együttműködés és a párbeszéd. Talán ez az oka annak, hogy a jelöltségre jelentkezők közel fele nő. Vannak közöttük több évtizedes szakmai múlttal bíró "nagymama-korúak", de frissen diplomázottak is. A kínálat tehát igen változatos.

A Civil Mozgalom az ország valamennyi választókerületében jelöltet állít. Jelenleg az indulni kívánó személyek meghallgatása folyik.
– A kemény kampány riasztó egy nő számára. Ám mi bízunk abban, hogy nem törvényszerű a durva hangnem – nyilatkozott a néggyerekes nyíregyházi építészmérnök, aki Nyíregyházán fog indulni az országgyűlési választások során.

Abban bízik, hogy a nők természetéből adódó békevágya, empátiája, közösségibb gondolkodása változást hozhat a magyar politikai életben, és másféle beszédstílust,  viselkedésmintákat tud meghonosítani.
A nők elismertebb és bátrabb közéleti szerepvállalásával vélhetően megnőne az egyenjogúsági- és kisebbségi ügyekre irányuló figyelem is. Ezért döntött úgy a Civil Mozgalom, hogy megalakítja a Női Tagozatát, amely kapcsolati pontokat keres más szervezetek hasonló csoportjaival és a civil szférával.
 
A női képviselők aránya az északi országokban a legnagyobb. Az esélyegyenlőség mintaállamként számon tartott Svédországban - ahol kvótarendszer működik - 45,3 százalékban honanyák ülnek a parlamentben. Dániában 38%, Finnországban 37,5% a női részvétel.

Magyarország az alig több mint 10 százalékával a világ országainak listáján az utolsó harmadban foglal helyet.

(Kiadó: Civil Mozgalom)