Kecskeköröm a Somló-hegy lábánál

Az ősszel beszántott mezőgazdasági táblákon nagy számban fordít ki az eke hófehér színű meszes vázakat. Régen a Tihanyi-félszigeten a gyerekek árulták a túlpartról érkező utazóknak, nem kis summát összegyűjtve ezzel.

A Gödrös elnevezés innen ered, hiszen az akkor még homokos parton és partfalakban szabályos gödröket vájtak a gyűjtögető lurkók. Napjainkra alig akad már kecskeköröm Tihanyban. A Somló-hegy lábánál szerencsére még van bőven.

A kecskeköröm (Congeria ungula caprea) nem más, mint a népi elnevezése a hajdanán, mintegy ötmillió évvel ezelőtt a pannóniai beltóban élt kagylónak a lekopott maradványa.

E kagyló mai méreténél sokkal nagyobb volt, napjainkra a kemény háromszög alakú sarka maradt meg, amelyet egy kecskekörömhöz hasonlít a nép. További érdekesség, hogy más kagylók is előfordulnak e rétegekben, azonban Garay János meseszerű történetei révén a kecskeköröm vált ismerté.