Internet Hungary - Az internet jelene és jövője

Az egyre több internetezőnek köszönhetően az első konferencia óta eltelt kilenc év alatt az internet érdekes hobbiból mindennapi használati eszközzé vált. A statisztikai adatok szerint ma már a 15-25 év közötti korosztály tagjainak 80 százaléka rendszeresen internetezik, szemben a kilenc  évvel ezelőtti 29 százalékos aránnyal. 

Az 50-69 évesek közül ma minden ötödik állítja azt, hogy az internetezés állandóan visszatérő elfoglaltsággá vált az életében, a korábbi két százalék helyett. 

A tihanyi konferencia jubileuma kapcsán kicsit visszatérünk a gyökerekhez, ugyanakkor szólunk a ma még országosan újdonságnak mondható ügyekről is.

Tartalomgyáros lett a fogyasztó

Az Internet Hungary mindig kisérletet tett arra, hogy a fejlődés várható tendenciáit is felvázolja.

- Sok dologban jól mértük fel az irányt, de azt például nem láttuk az indulásnál, hogy a felhasználók ennyire átveszik majd a hatalmat - mondja Csermely Ákos főszervező.  

- Ma már az internet használói egyszerre fogyasztók és tartalomgyárosok. 2000-ben még egy meghatározó pólusú médiairány jellemezte az internetet. A különböző online újságok nagy szerkesztőségekkel, a hagyományos üzleti modellel jöttek létre. A tartalom akkor még valamilyen gazdasági hatalom kezében volt. Néhány év alatt mindez megváltozott, ami nagyban köszönhető annak, hogy a rendkívüli technikai fejlődés egy jelentős árcsökkenéssel párosult. Mára eljutottunk oda, hogy gyakorlatilag bárki közzéteheti videóanyagait és más tartalmait, és ezek bárki máshoz eljuthatnak.  Az internetnek köszönhetően borzasztó nagy demokratizálódás ment végre a társadalmi kommunikációban. A tömegtájékoztatás még jó ideig a gazdasági, politikai hatalmak kezében marad, de már túljutottunk azon a korszakon, amikor az olvasói leveleket is megszűrték.

Csermely Ákos szerint hasonló léptékű átalakulás zajlott az üzleti oldalon is.

- Az egykori garázscégekből létrejött világhatalmasságok, mint a Google, a Twitter, a YouTube ma már ránehezednek a korábban főleg nemzeti keretek között működő hirdetési és reklámpiacra. Miközben egy kisvállalkozás is közvetlen megrendelő lehet, a bevételek jelentős része elvándorol külföldre. Az interneten túlmutató jelentőségű kérdés, hogyan találjuk meg a réseket ezek között a világcégek között, és hogyan tudjuk a pénzt itthon tartani.

A gépek súlya fogyott, de nőttek a lehetőségek 

A mintegy harminctonnás első elektroncsöves számítógéptől mára eljutottunk a világot behálózó, egymással is összeköttetésben álló hatalmas informatikai rendszerekig. A negyvenes évek, főként röppályák kiszámítására alkalmas gépei mintegy két évtized alatt méretben és tudásban is olyan szintre jutottak, hogy felvetődött azok egymással való összekötése.

A hatvanas években zajló kutatások, kísérletek eredményeként végül 1968-ban bemutatták, 1969-ben pedig az USA hadügyminisztériuma kísérleti jelleggel ugyan, de létre is hozta az első, telefonvonal segítségével működtetett hálózatot ARPAnet (Advanced Research Projects Agency Network) néven. Később ehhez a hálózathoz egyre több intézmény, szervezet kapcsolódott. Újabb hálózatok, köztük műholdasok is, kapcsolódtak a dinamikusan bővülő rendszerhez, s tulajdonképpen így jutottunk el a mai, több tízezer, különböző számítógépes hálózatot és sok millió felhasználót összekötő internethez. Európát és Amerikát ma az óceánon átvezetett üvegkábelek kötik össze, de műholdon keresztül is átvihetők az adatok.

A kilencvenes évek elejétől már hazánkban is előfizethettek az érdeklődők az internetre (igaz, ekkoriban még a modemes, betárcsázós dial-up lehetőség volt csak) a megjelenő első hazai szolgáltatóknál. Tulajdonképpen az első szériában, csaknem másfél évtizede indította netes szolgáltatását a tapolcai Balaton Elektronika Kft is. Vörös Béla ügyvezető elmondta, hogy ugyan komoly érdeklődés jellemezte az első hónapokat akkoriban, de az előfizetők száma még csekély volt.

- Kellett egy kis idő, amíg megismerték az emberek a világháló előnyeit, hogy egyáltalán mire lehet használni, és utána kezdett erőteljesen növekedni az előfizetők száma. Aztán a pc-k, laptopok tömeges megjelenése, a széles sávú kapcsolat elterjedése után exponenciálisan bővült az inernet felhasználóinak tábora.

Dobostorta wifivel

Amíg néhány évvel ezelőtt még kuriózumnak számított, ha valaki a szabad ég alatt barangolt a világhálón, addig ma már nem kelt feltűnést, ha egy-egy turista drót nélküli internetet keres a városok forgalmasabb terein. Több étterem és presszó tulajdonosa már felismerte a wifi-szolgáltatás vendégcsalogató mivoltát, ezért saját kuncsaftjaik részére ingyenesen biztosítják a hozzáférési lehetőséget. Ugyan Nyugat-Európában bevett gyakorlat, hogy a belvárosokban wifi-szolgáltatást nyújtanak a helyi önkormányzatok, ám hazánkban ez nem igazán jellemző, persze vannak kivételek.

Veszprém megyében is akadnak olyan települések, amelyek a frekventáltabb közterületeken megteremtették az internetezési lehetőséget. Tapolcán például egy önkormányzati fejlesztésnek köszönhetően a Malom-tó környékén bárki ingyen rákapcsolódhat a világhálóra, amennyiben megfelelő technikai felszereltséggel bíró notebookja van.
A megyeszékhelyen, Veszprémben szintén van lehetőség az ingyenes webszörfözésre. Egy hordozható számítógép segítségével az Óváros téren tudnak netezni a drót nélküli kapcsolatra vágyók. A wifiterkep.hu országos adatbázis szerint még Pápán a Várkertben, illetve Csopakon a strandon és a művelődési háznál lehet ingyenesen kapcsolódni a drót nélküli internetre.

Az autóbuszokat is behálózták

Az elmúlt hetekben új korszak kezdődött régiónkban az internetezési lehetőségben. A Zala Volán Zrt. illetékesei azt vették fejükbe, hogy valahogy visszaadják a hosszabb utazásokkal elvesztett időt. A megoldás kézenfekvő, a többórás buszozás alatt internetkapcsolatot kínálnak az utasoknak, hogy intézhessék üzleti, hivatali ügyeiket, vagy csak egyszerűen az eddiginél kellemesebben töltsék az idejüket.

A cég elsőként a Zalaegerszeg és Budapest között közlekedő járatain teremtette meg a lehetőséget arra, hogy wifi-csatlakozással rendelkező laptoppal az utazás ideje alatt térítésmentesen lehessen internetezni. Az egyelőre még csak kísérleti kezdeményezést valamennyi távolsági járatukra ki akarják terjeszteni, ha az utazók megfelelően fogadják a ma még különleges lehetőséget.

Megyénkben három Volán-társaság is működik, de egyelőre egyiknek a járatain sem elérhető ez a szolgáltatás. A Bakony Volán vezérigazgatója, Bebesi István arról tájékoztatott, hogy a társaságnál az információs szolgáltatás komplex megújítását tervezik, amelynek a GPS alapú irányítás, az utastájékoztatás korszerűsítése, valamint az internetezési lehetőség bevezetése egyaránt része lesz. A csomag jövőre lesz elérhető.

Barta János, a Somló Volán vezérigazgatója ugyancsak elmondta, a szolgáltatás bevezetését jövőre tervezik. Internetezni a megyét elhagyó távolsági járataikon lehet majd. A Balaton Volánnál a többiekhez hasonlóan tervezik a szolgáltatás bevezetését, de erre legkorábban csak a jövő évben kerülhet sor, tudtuk meg Szöllősi József vezérigazgató-helyettestől.