Krisna-völgyben jártunk - Legyen Ön is a riporterünk!

Szeretettel adják elő táncaikat, vidám jeleneteiket és dalcsokrukat falunapokon, testvérfalui találkozókon, fesztiválokon is. Jóleső érzés, hogy az idei évben a lelkes női kórus vegyes karrá nőtte ki magát, büszkék vagyunk jó hangú férfijainkra! 

Nagyteveli nyugdíjasok a buzsáki tájház előtt

A nyugdíjas egyesület szerepel még egyebek mellett a nemzeti ünnepeken és a hagyományőrző egyházi ünnepeken is, verssel, prózával, énekekkel.

Jártunk már sok helyen az utóbbi években, több alkalommal több napos kirándulásokon is, mígnem az idén júliusban a Somogy megye lankás dombjai közt megbúvó Krisna-völgybe látogattunk. Idilli táj, tavak, indiai pavilonok stb. 

Nyugalom. Szeretetteljes fogadtatásban volt részünk. Kísérőnk mesélt mindennapjaikról, a völgyben folyó életről, megmutatta jellegzetes épületeiket, templomukat, még az étterem bioeledelei közt is igyekezett bennünket eligazítani. 

Többen megkóstoltunk egy-egy süteményt, volt, aki az aznapi menü elfogyasztására is vállalkozott. A különleges fűszerezés ellenére ízletes volt. 

Jártunk a biokertészetben, a tehenészetben, de sajnos a mesekönyvszerűen színes és soktornyú iskolába, ahol ez idő tájt négy csemete tanul, nem volt szabad bemenni. Ott tanítás folyt.

Délután a közeli Buzsákon fogadtak bennünket. A templomban Balsay Tamás atya ismertette meg velünk annak és oltárainak, emléktábláinak történetét, majd felajánlotta orgonakíséretét két általa megjelölt és egy általunk vitt ének mellé. 

Az oltárok terítői is a buzsáki asszonyok hímzésmunkái voltak. Ezek után már a templomból kilépve hívogatott bennünket a Makovecz Imre tervezte faluház, mely teret ad nemcsak községi, kulturális, sport, de egyéb tevékenységeknek is. 

A buzsáki hímzés típusait, színvilágát, motívumait is itt állították ki - mesélte kedves kísérőnk, Emberné Zsuzsa. Kis sétával eljutottunk a tájházba. A 19. században épült tömésházban eredeti berendezéssel látható a tiszta szoba, a nyitott kéményes konyha, a hátsó szobában pedig kiállítás kapott helyet. 

Népviselet, fafaragások, hímzések. Az udvaron a kocsiszín alatt szorgos kezű buzsáki asszonyok hímeztek és kínálták portékáikat.

A buzsáki pincesoron egy erdész lékelte meg hordóit és kínálta szívélyesen különféle borait. A hatalmas árnyas diófák alatt farönkökön ülve kóstolgattuk a fehér és vörös nedűt. Majd a csoport egy része a házigazdával dalra is fakadt, így is emlékezetessé téve ezt  véletlen találkozást. 

A szép napsütéses napot este vacsorával zártuk Herenden. Szívesen soroljuk emlékeinket, amikor csak visszagondolunk erre a kirándulásra.

(Csuka Gabriella, szervező-segítő)