Nem a legolcsóbb megoldásra törekszünk - Az idei évadban Horváth Lászlóné kapta a Latinovits-díjat

- Az idén nem színész, hanem ön kapta a társulat legrangosabb kitüntetését. Miként fogadta?

- Komoly értéke van ennek a díjnak, mert a dolgozók, a társulat tagjai szavazták meg. Kemény döntéseket kellett meghoznunk annak érdekében, hogy a színház gazdasági stabilitását megőrizzük, de a kollégák elfogadták ezeket. 

A színházaknál általában nem szeretik a gazdasági vezetőket, ez a díj ennek ellenkezőjéről tanúskodik.

- A megyei sporthivatal után érkezett a Petőfi Színházhoz. Mennyiben más az itteni gazdálkodás?

- A gazdálkodás nem más, régi pénzügyi múltam van, 1977 óta gazdaságvezetőként dolgoztam, előbb Csetényben, az akkori tanácsnál, majd a lókút-óbányai gyermekotthonban, aztán a sporthivatalban. 

Művészileg a legjobb előadást kell létrehozni, a szakmát kiszolgálni, mondta a Latinovits-díjas Horváth Lászlóné, a Petőfi Színház gazdasági csoportvezetője 
(Fotó: Penovác Károly)

Két egyforma költségvetési intézmény nincs, a sporthivatal például sokkal kisebb intézmény a közel 600 millió költségvetésű, 98 dolgozót foglalkoztató Petőfi Színházzal szemben. 

2007 októberében a megyei önkormányzat kért fel, hogy 2008. január 31-ig vállaljam a színház gazdasági vezetését, itt akkor nem volt gazdasági vezető. 

2007 decemberében az intézmény hitelének közel felét sikerült ledolgoznunk, a kis pénzmaradványból pedig karácsonyra 10 ezer forintfő értékben ebédjegyet tudtunk adni a kollégáknak.

- Később kiderült, az új vezetésnek is szüksége van önre.

- Bujtor István igazgató már decemberben mondta, szeretné, ha továbbra is maradnék. Tudtam, hogy a színházat szakmailag kell felépíteni, ez volt a szakmai vezetés feladata, azután a gazdálkodást is helyre fogjuk tenni. 

A színház életében a 2008-as év fordulatot jelentett, szakmailag és gazdaságilag egyaránt. Az igazgató úr senkit nem küldött el, a létszámleépítés csak a korábbi vezetőket érintette.

- Nézőként ismerte a színházat, a színészeket?

- Egészen más belülről megélni, mint kívülről, nézőként. A színészekben kellemesen csalódtam, kedves, csupaszív emberek! 

A színészek, a szervezők, a műszakiak, a díszletezők, kellékezők, a gyártásokban dolgozók, a gazdaságisok, a karbantartók mind partnerek a változásban, változtatásban, mindenki a színházért tevékenykedik. 

Legfontosabb, hogy jó előadások szülessenek és jöjjön a közönség.  

- Egy-egy új produkció létrejöttekor, a tervelfogadáskor nyilván önnek is van beleszólása abba, milyen merészet lehet álmodni.

- A terv elfogadáskor együtt vannak a díszlet- és jelmeztervezők, a tárvezetők, a műszak részéről az érintettek, a rendező és elmondják, mit szeretnének, aztán egyeztetünk, hogyan lehetne gazdaságosan és szakmailag is megfelelően megoldani az adott előadás jelmezét és díszletét. 

Szeretném hangsúlyozni, nem mindenáron a legolcsóbb megoldásokra törekszünk; művészileg a legjobb előadást kell létrehozni, a szakmát kell kiszolgálni.

- Hogyan lehet, hogyan tud takarékoskodni?

- Minden kiadásnál nagy odafigyeléssel, az ésszerűség határáig! Nagyon kell akarni a bevételi előirányzatokat teljesíteni, ez a kettő a legfontosabb. 

A kiadásoknál, a díszlet- és jelmez költségeknél lehet takarékoskodni, a kivitelezők számláit, a megbízási díjakat csökkenteni, de ez nem meheta szakma rovására. 

Sokat vállaltak-vállalnak a gyártó műhelyeink, amit tudnak, helyben gyártanak. A 2008-as esztendő kiugró volt a színház életében, de talán az idei sem lesz olyan rossz, mint amilyenre előzőleg számítottunk. 

A nézőszám és a megyei önkormányzat támogatásának szorzójaként plusz, ösztönző állami támogatásban részesül a színház. Sokat kell felhasználnunk a régi épületek felújítására, a játékszínben elkezdődtek a felújítási munkák.

- Most, hogy megkapta a díjat, a vezetés és a társulat is bízik önben, marad még?

- Úgy volt, hogy nyugdíj mellett december 31-ig dolgozom, de lehet, hogy még maradok. Jól érzem itt magam, van még tennivaló... Na és az utódomat is kellene nevelni...

A színház életében a 2008-as év fordulatot jelentett

Horváth Lászlóné gazdasági vezetőként minden darabot megnéz a színházban, véleménye van, de szakmai kérdésekbe nem szól bele. Melyek a kedvenc előadásai? 

A Kakukkfészek és a Hyppolit a lakáj című darabokat éppúgy szerette, mint a Moliére-t. Néha ugyan előfordul, hogy úgy érzi, a látott előadáshoz képest túl sok annak produkciós költsége, de ilyenkor is a gazdaságis és pénzügyes szakma szólal meg.