Sorompó áll a város szélén - Barátságtalannak tartják az erdészet lépését

Gépkocsival most is fel lehet jutni a 8 8,5 kilométerre lévő csúcsra, de ahhoz el kell kérni a kulcsot az erdészettől, és alá kell írni egy nyilatkozatot, miszerint, ha az autóst baleset éri, akkor nincs kártérítési igénye a tulajdonos, a zrt., vagyis tulajdonképpen az állam felé. Azonnal adódik a kérdés, miért kell gépkocsival behajtani a területre, hiszen a gyalogos vagy kerékpáros behajtást továbbra sem korlátozzák? Azért, mert a képviselők szerint a látványosabb, népszerűbb és látogatottabb helyek a sorompótól 4,5 kilométerre vannak, aki pedig a csúcsra akar felmenni, annak az előbb említett táv kétszeresét kell megtenni.

Nagyon sok nyugdíjas, idős ember jár ide gombászni vagy medvehagymát szedni, nekik nagyon nehéz lenne megtenni a csúcsig és vissza 18 kilométert. A képviselők úgy vélik, hogy a Verga Zrt. lépése finoman fogalmazva is barátságtalan, hiszen a rendszerváltás óta, vagyis két évtizede ez egy nyitott út volt, a sorompót ősszel szerelték fel, tavasszal pedig egyik napról a másikra lezárták.
 
- Negyven évig az oroszok miatt nem lehetett felmenni, most meg a Verga miatt, ami állami cég, a terület pedig mindenkié - fogalmaz Márton Szabolcs. A korábban városgazdaként tevékenykedő képviselő elmondta, hogy nem értik a Verga balesetre való hivatkozását, vagyis, hogy azért zárták le, mert ez egy magánút, és ha baleset történik, akkor a terület tulajdonosa a felelős. Ezzel a logikával a 8-as főúton történő baleseteknél a közútkezelőt, a manufaktúra nyitott parkolójában bekövetkezett balesetekért pedig a gyárat is be lehetne perelni - teszi hozzá.

- Az elmúlt években egyszer történt baleset, egy motoros esett el, akit vákuumágyon szállított el a mentő - idézte fel a képviselő.

- Mi lett volna, ha a mentő nem tud bejönni a sorompó miatt? - tette fel a kérdést Kovács József. - Minket ismernek itt, de a kulcs elkérése, az adminisztráció így is legalább tíz percig tartott, meddig tart, ha nem egy helyi képviselő akar felmenni - tette hozzá.

Az út az utolsó 1,52 kilométer kivételével nagyon jó állapotban van, több önkormányzat is megirigyelhetné a minőségét. Ez az egyik ok, ami miatt a herendiek nem értik a Verga érvelését. Sőt, ha már a sorompónál tartunk, azt a kérdést is feszegetik, hogy volt-e építési engedély a műtárgyra.

Készek lennének akár kompromisszumra is a herendiek. Legyen meghatározott időpontokban nyitva a sorompó, így el lehetne kerülni azt, hogy összevissza mászkáljanak a területen. Másik megoldás pedig az lenne, hogy az összes, vagyis 1200 herendi ingatlantulajdonos kapjon kulcsot a sorompóhoz.

A településen élők egyébként a képviselőkhöz hasonlóan vélekednek, csak sokkal markánsabban fogalmaznak. Többen sérelmezik az állami, honvédségi tulajdonban lévő cég hozzáállását a dolgokhoz. Van, aki úgy fogalmazott, hogy eddig az oroszok diktáltak, most pedig a Verga.

A jogszabály értelmezésében is eltér a város és a cég véleménye, mint az alábbi levelezés kivonatából kiderül. Az önkormányzat hivatalosan is megkereste a HM Verga Zrt. vezérigazgatóját, miszerint a magánút tulajdonosa a magánutat közforgalom elől elzárni vagy megnyitni csak a közlekedési hatóság engedélyével teheti, ezért az engedélyeket kérik.

A vezérigazgató viszont arról tájékoztatta dr. Jáger György jegyzőt, hogy az út erdészeti magánút, azt a közforgalom számára az építése óta meg sem nyitották, a saját ingatlan megközelítését kivéve minden behajtás illegális volt.

A Verga képviselői a legutóbbi testületi ülésen a balesetveszély mellett arra is hivatkoztak, hogy jelentős összeget kellett fordítaniuk az illegális lakossági szemét eltüntetésére. Márton Szabolcs is elismeri, hogy volt szemét, de abban kételkedik, hogy azt kizárólag az idevalósiak hordták volna ki, hiszen a városban mindenki mindenkit ismer, visszás lett volna az eset. Ugyanakkor tényleg sok szemetet szállíttattak el, de ez szerinte még a szovjet időkből maradt.

- Ha a szemeteléstől félnek, akkor fel kell szerelni a bejárathoz egy kamerát, az alapján azonosítani lehetne azokat, akik behordják az erdőbe a mocskukat; szigorúan meg kell büntetni őket - vélekedett a képviselő.

Az önkormányzat tájékoztatta a Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH) a helyzetről, és azt kérték, hogy a lezárás szabályszerűségét vizsgálják ki. Illetékesség hiányában az ügyet továbbküldték a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalhoz. A hatóság tavaly novemberben elfogadta a Verga érvelését. A herendi önkormányzat szerint ugyanakkor az erdészeti igazgatóság határozata jogsértő, mert szerintük a közlekedési hatóságtól kellett volna engedélyt kérni a lezáráshoz, valamint a közforgalom előli elzárást az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni.

A képviselők elmondták, hogy a Verga hivatkozott arra is: téli időszakban különösen veszélyes a hajagi út. Télen viszont senki nem használta, mert nemhogy gépkocsival, de még gyalog is nehezen járható.

Adódik a kérdés, hogy miért ennyire fontos a Hajag és az út az itt élőknek, hiszen a környék tele van szebbnél szebb kirándulóhelyekkel.

- Azért, mert a mienknek érezzük, és itt van, ezt adta a jó isten - fogalmazott Kovács József. - Mehetnénk Csehbányára, Szentgálra, de a Hajag itt van; ennyi erővel mehetnénk akár a Pilisbe is, már ha nincs lezárva.

- Azt szeretnénk, ha a területen a bakancsos és kerékpáros turizmus honosodna meg, nem pedig kocsival járnák be az erdőt - közölte érdeklődésünkre a Verga Zrt. vezérigazgatója. Kulcsár Zsolt elmondta, hogy a balesetveszély és a szemétlerakás mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy ez katonai terület is, azaz lehetnek hadmozgások. Szólt arról is, hogy a sorompót nem egyik napról a másikra szerelték fel, hanem azután, hogy a hatóságok mindent szabályosnak találtak.

Az út nagy részének minőségére tényleg nem lehet panasz, de a közforgalmi út kritériumainak nem felel meg  hangsúlyozta. Kulcsár Zsolt megjegyezte azt is, hogy a terület soha nem volt nyitott a gépkocsival közlekedőknek, a behajtást tiltó táblák folyamatosan eltűntek, így nem marad más, mint a sorompó.