Csimpánzvilág - Húsz csimpánz fogadására alkalmas az új csimpánzház

A Gulya-domb meghatározó, impozáns eleme lett a hatszáz négyzetméteres csimpánzház, az 1600 és az 1200 négyzetméteres külső kifutóival. A Csimpánzvilág a legkorszerűbb állattartás minden igényét kielégíti, s ez már a látványban is megmutatkozik: nincsenek külső kerítések, rácsok, a majmokat csupán mély vizesárok választja el a látogatóktól. A csimpik jólétét számos játék, kényelmesen, praktikusan kialakított belső tér szolgálja. Rácsok a belső térben sincsenek: a csimpik biztonságos üvegfalon át láthatják a látogatókat.

Nem véletlen a megfogalmazás. A mai állattartás alapelve ugyanis, hogy a legfontosabb az állat, csak azután jön a látogató.

Mindez mégsem volt eléggé meggyőző egy hírhedt osztrák állatvédő szervezet munkatársainak, akik már az építkezés kezdetén szemügyre vették a házat. A veszprémi állatkertészek szerint ekkor még úgy távoztak, hogy nem volt kifogásuk a csimpik leendő helye ellen.

Néhány héttel később azonban az állatvédők médiakampányba kezdtek a veszprémi állatkerti projekt ellen: a kiszemelt, minden szakmai kritériumnak megfelelő gänserndorfi csimpánzcsapatnak nem lenne jó helye Veszprémben, kezdték híresztelni. Felajánlották viszont, hogy ők megfelelő körülmények között helyezik el őket Afrikában.

A veszprémiek mellett szólt minden szakmai érv, külső, elismert szakértői vélemények, nemzetközi szakemberek ajánlása, sőt pártpolitikai hovatartozás nélkül a politikusok is vállvetve sorakoztak fel a projekt mellé. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biodiverzitás osztályának vezetője mégis elutasító határozatot hozott a gänserndorfi csimpánzok behozataláról. A határozatot az állatkert a mai napig nem kapta meg, az abban foglaltak lényegét csupán egy országos napilap közölhette.

Az állatkert és a veszprémi politikusok ezután Szabó Imre környezetvédelmi miniszter segítségét kérték, aki ezt látszólag teljesítette is, hiszen megbízásából munkatársai összekerestek tíz európai csimpánzt, melyek a minisztérium szerint Veszprémbe jöhetnének. Ezek között volt két pécsi is, de mint azt lapunk megtudta az ottani igazgatótól, Szatyor Miklóstól, ők csak két évre adnák kölcsön a csimpánzaikat, akiknek addig új házat építenek. A chesteri állatkert pedig egyenesen elutasította, hogy az állatokat ily módon adják le (ez a nemzetközi fajmegmentési program hivatalos koordinátorainak feladata, a szerk.), leadandó csimpánzuk amúgy sincs pillanatnyilag.

Itt állt az ügy a tegnapi megnyitóig. Az okokra magyarázatot adhat a magyar hatóság egy érdekes mondata, mely megjegyzi, hogy a gänserndorfi majmok gondozását egy osztrák állatvédő szervezet szívesen vállalná.

Jó helyük lenne itt

Az osztrák állatvédő szervezet a felelős a kialakult helyzetért, véli Sigmond István, a Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark előző igazgatója. Megállapításait alapos elemzésben foglalta össze. Ebből kiderül, hogy az új csimpánzház megfelel a hazai előírásoknak, a kert alkalmazottai rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.

- Bizonyítottnak látom, hogy ezeknek az állatoknak a gänserndorfi elhelyezése messze mögötte marad a veszprémi lehetőségeknek, de egyáltalán nem felel meg a magyarországi előírásoknak sem. Ebből a környezetből Veszprémbe menekíteni ezeket az állatokat kötelességünk és közös felelősségünk, sokkal inkább, mint tűrni, hogy egy bizonytalan egzisztenciájú és kétes hírű alapítvány ügyes propagandával, állatvédelemnek álcázott marketingfogással próbáljon javítani a saját helyzetén, vagy sikeressé tenni egy korábbi, kevéssé meggyőző erejű vállalkozását - vallja a volt direktor.