Cozma-ügy: A videófelvételekről

A vonatkozó jogszabályok alapján az is lehet, hogy minden törvényesen zajlott, de az ellenkezője is kiderülhetne egy vizsgálat során, tudtuk meg dr. Szabó Endrétől, az adatvédelmi biztos irodájának munkatársától.

Egy vendéglátóhelyen zajló események rögzítésének egyik feltétele az, hogy az érintettek erről tudjanak. S ha valaki ezek után is igénybe veszi a hely szolgáltatásait, azzal gyakorlatilag hozzájárulását adja a felvételek készítéséhez. A  felvételeket a hely üzemeltetője csak akkor hozhatja nyilvánosságra, ha az azokon szereplő minden személy ehhez belegyezését adta. 

Más a helyzet akkor, ha például bűncselekmény gyanúja merül fel. Ilyenkor a nyomozó hatóság az érintett megkérdezése nélkül is elkérheti a képfelvételeket, vagy azok másolatát. 

A büntetőeljárásáról szóló törvény lehetőséget ad arra is a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak, hogy a nyomozás célja érdekében, széleskörű mérlegelési lehetőségükkel élve adatokat hozzanak nyilvánosságra az üggyel összefüggésben. 

Mivel olyan konkrét tilalom nincs, ami a képfelvételeket kizárná az ilyen adatok köréből, így ezekre is érvényes a nyilvánosságra hozás lehetősége. Természetesen egy ilyen lépésnél vizsgálni kell, hogy az mennyire szolgálja a nyomozati munkát. Ha a nyilvánosságra hozatalra nem a nyomozás miatt kerül sor, akkor jogellenesnek tekinthető. 

Amennyiben egy felvételt nem az azon szereplők engedélyével, vagy az arra külön jogosítvánnyal rendelkezők hozták nyilvánosságra nyomozati érdekből, hanem valamely harmadik fél tette az érintettek engedélye nélkül, akkor jogsértés történt.

Külön bonyolíthatja még a kérdést, hogy a felvételeken szereplő, esetleg közismert személynek úgymond "közszereplőként" korlátozottabb jogai vannak például a képmásával való rendelkezésnél, mint egy hétköznapi embernek.

Cozma-dosszié!