Külföldi katonák Pápán: "Itt fizetünk a szállásért, itt költjük a pénzünket, itt vásárolunk!"

- Miért volt szükség az önálló nehéz-légiszállító ezred létrehozására? 

- Tizenkét nemzet fogott össze azért, hogy a nehéz-légiszállításban felmerülő igényeket közösen oldják meg. Erre ma a C17-esek a legalkalmasabbak, ennek a géptípusnak a fenntartása, üzemeltetése viszont különösen drága. Kisebb országok egymagukban ezeket a költségeket nem tudnák vállalni.
 
- Úgy tudom, az együttműködésben nem csak NATO-országok vesznek részt.

Zazworsky: A magyar állam felvállalta az áramfogyasztás, az úttakarítás, az épület-karbantartási költségeket
(Fotó: Penováv Károly)

- Az ezredet tíz NATO tagállam (Hollandia, Norvégia, USA, Szlovénia, Észtország, Bulgária, Lengyelország , Románia, Litvánia és természetesen Magyarország) és kettő, a szövetségen kívül álló ország (Svédország és Finnország) hozta létre. De minden állam számára nyitva áll a lehetőség, hogy csatlakozzon az együttműködéshez.
 
- Miért éppen Pápán létesült a bázisrepülőtér? 

- Több szempontból is Pápa bizonyult a legalkalmasabb helyszínnek. A katonai repülőtér épületei, létesítményei megfeleltek a támasztott elvárásnak. 

Nagy súllyal esett latba a közép-európai földrajzi elhelyezkedés. Innen elérhető Észak-Amerika, Svédország, Afganisztán, Oroszország valamint Afrika nagy része. Jók a terület egyéb logisztikai adottságai, közel van az autópályához, vasútvonalhoz, és a Dunától sem esik messze.
 
- A működtetés költségeit is a küldő országok állják? 

- Természetesen, a repülési órák arányában osztják fel egymás között. A magyar állam felvállalta az áramfogyasztás, az úttakarítás, az épület-karbantartási költségeket. De a repülőtéren a szükséges átalakítások költségeit is közösen állják a létrehozó nemzetek.
 
- Mikortól indul el teljes kapacitással a repülőtér, mekkora lesz ekkor a szükséges személyzet, azaz hány külföldi katona települ Pápára?

- Ez év végére töltjük fel teljesen a létszámot. A közvetlen repülési tevékenységhez 130 hivatásos katona kell. A bázis teljes magyar állománya 7-800 fő között mozog, de közülük nem mindenki dolgozik a nehéz-légiszállító ezrednek. A gépek karbantartásába besegítenek a Boeing cég alkalmazottai, megközelítőleg 70 fő.
 
- Pontosan hány gép indul és érkezik majd Pápára, kell-e tartani az esetleges zajártalomtól? 

- A légiszállítást alapvetően három darab C17-es géppel fogjuk megoldani. De várhatóan érkeznek majd kisebb teherszállító gépek is. Azt azonban már most is bizonyosan állíthatom, hogy sokkal kisebb lesz a zaj, mint amikor ezt a repülőteret még vadászgépek használták. Egy C17-esnek kisebb a hangja, mint egy utasszállítónak.
 
- Hogyan oldják meg a katonák elszállásolását, mennyit pénzt fordíthat egy katona a szállására? 

- Utóbbit küldő ország dönti el, beosztástól függően az összeg 800 és 1 600 euró között van. Fontosnak tartjuk viszont, hogy a katonák ne licitáljanak egymásra, hogy ne verjék fel túl magasra a bérleti díjakat. Ez azért is kiemelt szempont, mert azt szeretnénk, hogy a családtagok is el tudjanak jönni a katonák mellé. 

Az a katona, aki mögött kiegyensúlyozott családi háttér áll, jobban teljesít. 
 
- Milyen a viszonyuk a pápai önkormányzattal? Vannak önöknek speciális elvárásaik? 

- Magyarországgal és pápai önkormányzattal is igen jó a kapcsolatunk. Folyamatos a párbeszéd, egyeztetünk, tárgyalunk egymással. Én személy szerint az eddigi pályafutásom alatt már tizenháromszor költöztem, és mindannyiszor úgy gondoltam magamra, mint az adott város polgárára. 

Pápa ad otthont a tizenkét ország által fenntartott nehéz-légiszállító ezrednek
(Fotó: Penovác Károly)

Ami önöknek itt evidens, az sokunknak újszerű és furcsa, például a közlekedés, új a KRESZ-táblák egy része is. 
 
- Parancsnok úr megítélése szerint Pápa nyer vagy veszít a légibázis működésével? 

- Úgy gondolom, hogy ezzel Pápa városa nyer. Ha tizenkét ország kultúráját egy helyre hozzuk össze, abból az otthont nyújtó közösségnek rengeteg előnye származik. De nem elhanyagolhatók a financiális, materiális vonatkozások sem: itt fizetünk a szállásért, itt költjük a pénzünket, itt vásárolunk.

A teljes interjút a szombati Naplóban olvashatja.