Több száz zarándok vett részt idén is a Mária-napi búcsún a Szent-kútnál

Már a 13. században sokan látogattak a Szent Györgyről elnevezett bencés apátság melletti kápolnához, ezért is a kis bakonyi zsáktelepülés búcsúja Mária neve napján, szeptember 12-én van. Idén is több százan vettek részt az ünnepi szentmisén, helyiek, környékbeliek és gyalogos zarándokok érkeztek Zircről, Olaszfaluból.

Prímász Róbert ciszterci plébános atya a kis kápolna harangjának megkondításával adott jelt a szentmise kezdésére, majd felhangzott a köszöntő ének: Köszöntünk tégedet, Mária, Mária, Úr Jézus szent anyja, angyaloknak királyné asszonya . Az atya köszöntötte a jelenlévőket és rendtársát, Urr Zsolt Ipolyt, a budai ciszterci rendház házfőnökét, aki a misét celebrálta.

A Mária-napi búcsú a Szent-kútnál. Idén is több százan érkeztek az ősi zarándokhelyre a felemelő hangulatú búcsúi szentmisére  Fotó: Müller Anikó Hanga

Ipoly atya elsőként személyes vallomását osztotta meg, miként került közel a Szűzanyához egy medjugorjei látogatás alkalmával. Más emberként tért haza élete első kegyhelyéről, valami olyan titkos belső dologra érzett rá, ami az ember szívében mélyen zajlik. Megértette, mit jelent egy lelki édesanya, s innentől élete mindennapi része lett. Útmutatásul Szent Bernát gondolatait idézte Máriáról: ha őt követed, nem fogsz eltévedni, ha őt kéred, nem fogsz kétségbe esni semmilyen reménytelen helyzetben, ha rá gondolsz, nem térsz rossz útra, ha ő fogja a kezedet, nem fogsz elbukni, ha ő védelmez, nincs mitől félned, ha ő vezet, nem fogsz elfáradni. Elmélkedésében felidézte a tékozló fiú történetét. Szólt a hitről, arról, mit gondol napjaink Mária-kultuszáról. - Hol van ma Mária nemzete? Az, aki tud a Szűz Mária útján szeretetben járni? Hol van az a nemzet, aki reátekint, hogy hallja a szavát, érezze kinyújtott karját, ami utat mutat? A gonosznak mi ma nem vagyunk izgalmasak. Miért nem? Mert nem vagyunk Mária nemzete. Ha a hitünk csupán egy kulturális adalék az életünkben, az csak üresség, felszínesség. Amikor a magyarokban volt erő, szenvedély, hit, persze, hogy felkeltette a gonosz érdeklődését, mert ma a hitünknek nincs átütő ereje, mert mi magunk nem vesszük mindig komolyan azt, amiben hiszünk.

Szólt a mindenen túli szülői szeretetről, arról, hogy vannak ezüsttel, arannyal borított bazilikák, de az külsőség, a lényeg, azokat nem kőből, nem ösztönből és nem akaratból, hanem a szívekből lehet felépíteni. Közösen, azt a világot a lelkünkben, amire vágyakozunk, megfogva egymás kezét, segítve egymást, átadva környezetünknek azt, ami épít belülről, ami nemesíti a szívet.

A felemelő hangulatú búcsúi szentmisén közreműködött a nagyesztergári-jásdi közös templomi kórus Csomay Tünde kántor vezetésével.