Taktikázás és technika segíthet újra nyerni Litkey Farkasnak

- Az elmúlt években megtanultuk kezelni, jól vitorlázni a kéttestű hajót. Tavaly a rávitorlázás során nem működött egy műszerünk, amire addig nagyon támaszkodtunk, mégis jól szerepeltünk, ez pedig különleges értéke a versenynek - meséli Litkey Farkas.

Litkey Farkasnak határozott az elképzelése a Kékszalagról: van egy stratégia a fejében minden szélerőre és szélirányra vonatkozóan

Tavaly 12. alkalommal nyerte meg a viadalt, de több szempontból is első győzelem volt ez, hiszen katamaránnal először diadalmaskodott, illetve kis csapattal sem indult korábban. Az előző években 16-17 emberrel ültek a hajóban, 2016-ban egy hatszemélyes csapat állt fel a dobogó legfelső fokára.

A csapaton szinte minden évben változtat az élet, idén például két újdonsült apuka is "kiesik a versenyből".

Oroszlán Gábort (Manót), a nagy vitorla állítóját kérdeztük arról, milyen a jó kapitány. - A jó csapat alapja egy jó kormányos vagy taktikus, vagy a kettő együtt, de mindenképpen kell egy erős, magabiztos, a csapattagok ötletei felé is nyitott ember a hajón.

Litkey Farkas szerint fontos az input, a legénység véleménye, de el kell fogadniuk, hogy nem minden valósul meg, amit mondanak. - Fontos, hogy akikkel együtt vitorlázom, hiteles észrevételeket tegyenek, és automatikusan tudják, hogy az adott helyzetben mi a jó döntés. Bízunk egymásban - meséli a kapitány. - Ez egy erős bizalmi kérdés, amit az edzések során építünk fel, Oroszlán Gábor mellett Rikk Gergő is egy önálló központ a hajón, sok technikai dolgot levezényel, én pedig maradok a taktikai, stratégiai döntéseknél. Tóth Róbert a boat captain, az ő feladata figyelni az anyag-fáradást és minden olyan technikai munkát, amit a szárazföldön kell eszközölni, a hajó felkészítése az ő felelőssége.

A felkészülésről kérdezzük Litkeyt: - Az idei változások a csapatban azt eredményezték, hogy 15 kiló plusz lett a hajón, így most ezt a felesleget hatfelé elosztva próbálunk egy picit lefogyni, a lényeg, hogy a csapat a mérlegeléskor hozza a maximális súlyt.

Litkey Farkasnak már évek óta határozott az elképzelése a Kékszalagról: van egy stratégia a fejében minden szélerőre és szélirányra vonatkozóan.

Az első évben teljesen "ködben" indult, nem volt konkrét terve, súlyos hibákat követett el, amikből persze sokat tanult.

- Tavaly erős szeles versenyünk volt, de a Keszthelyi-öbölben (ami mindig más, mint a Balaton többi része) nem fújt a szél, számunkra ez volt a fontos, ott kerültünk az élre. A többi hajó a jeladó, tőlük lehet információt kapni, hogy milyen szél fúj a tavon - mondja.

Erős szélben vagy szélcsendben jobb vitorlázni? - teszem fel a kérdést: - Szeretjük, ha fúj a szél, ha nem kell taktikázni, az hamar unalmas lesz.

A felkészülési időszakban heti 4-6 edzést tartanak, ha már négy ember jelen van, jól tudnak együtt dolgozni. A verseny előtti utolsó három napban már nem vitorláznak, csak a hajót készítik fel technikailag.

Mint mondja, a saját rekord megdöntése nem célja, mert a teljesítményt időben mérni nem lehet, minden az aktuális időjárási helyzettől függ szinte.

A csapat idei célkitűzése a jó szereplés. Litkey Farkas szerint egy hiba nélküli harmadik hely többet ér, mint egy rossz versenyzéssel megszerzett első hely.

A beszélgetés után motorcsónakba ülünk fotós kollégámmal, és a csapat állandó segítőjének irányításával kitoljuk a nyílt vízre a Festi-payt a legénységgel. Felhúzzák a kisebb, majd a nagyobb (150 négyzetméteres) vitorlát, és szinte repülnek a vízen, "gyorsabban szállnak, mint a szél", ahogy kapitányunk mondja.

Messzire hajóznak a naplementében, csak intünk nekik: Jó szelet!