2012.02.18. 08:07
Kezdődik a Riói Karnevál!
Már egy hét sincs hátra a Húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig. Addig is a farsangi mulatságok időszaka zajlik, amelynek tetőfoka a világ egyik leglátványosabb népünnepélye, nevezetesen a Riói Karnevál.
Ami a Brazíliába látogató turistáknak hatalmas show, színes, egzotikus forgatag, az a brazilok számára nagybetűs ünnep. Minden város, minden település megtartja a maga karneválját, s mindegyik más jelleggel. A brazíliai karnevál részben portugál, részben pedig afrikai eredetű. Mai formája Rio de Janeiróban született 1855-ben, amikor a Karneválok Barátai Kongresszusa elnevezésű csoport zenés-kosztümös felvonulást szervezett a város utcáin. Azóta több mint másfél évszázad telt el, sok minden megváltozott, de a rituálé, a hagyományok tovább öröklődtek. Hagyomány például, hogy a karnevált a hamvazószerdát megelőző négy-öt napon, idén február 18-21. között rendezik meg.
Az ünnep hivatalos kezdetét az jelenti, amikor Rio de Janeiro polgármestere átadja a város kulcsát a karnevál választott királyának. Ettől kezdve a vidámság az úr mindenütt. Már az első napon megrendezik a nyilvános, jelmezes utcabálokat, ahol a nagy hőség miatt ajánlatos minél lengébb jelmezben megjelenni. A karnevál igazi csúcspontja azonban a második nap estéje, ekkor kezdődik ugyanis a szambaiskolák felvonulása.
A szambaiskolák nem a szó szoros értelmében vett iskolák, itt senkinek nem adnak táncleckét, inkább olyan klubok, amelyekben a tagok egyetlen foglalatossága és szenvedélye a következő évi karneválra való felkészülés. A városban mintegy hetven szambaiskola működik, ezeket szigorú hierarchia alapján hat versengő osztályba sorolják. A három alacsonyabb minősítésű csoportba tartozó iskolák az utcán parádéznak, ezeket bárki láthatja, sőt csatlakozhat a menethez. Az elit iskolák felvonulásának színtere 1984 óta a világhírű építész, Oscar Niemeyer által tervezett Sambadromo. Az épületbe mintegy 90 ezren férnek be, de jegyet szerezni nem könnyű feladat, hiszen mind az álló-, mind az ülőhelyekre szólókat jóval a rendezvény előtt elkapkodják. Aki lemarad, annak sem kell nagyon szomorkodnia, hiszen az eseményt a televízió is közvetíti.
A legnagyobb látványosság a tucatnyi "különleges" szambaiskola felvonulása, egy-egy menetnek három-ötezer résztvevője is van. A menet különféle egységekre oszlik, az előörs "melegíti be" a közönséget. Ezt követik az éppen aktuális témát megjelenítő allegorikus kocsik, rajtuk a legjobb táncosokkal, az iskola "sztárjaival". Majd érkezik a női zászlóvivő (minden iskolának saját színei vannak, amelyek a jelmezekben is vissza-visszaköszönnek) és a ceremóniamester, mögöttük következnek a ritmust diktáló zenészek és az énekesek, az iskola veterán táncosai, majd a bahiai néger ruhába öltözött nők, a baianák csoportja.
A parádé egyben verseny is, ahol zsűri figyeli és pontozza az iskolákat, az eredményhirdetésre és a győztesek felvonulására a karnevál után, már a böjt idején kerül sor. A forró hangulatú mulatságok, az utcai és egyéb bálok a karnevál minden napján folytnak egészen hamvazószerda reggeléig - ez a nap azonban már a kijózanodásé.
A karneválból a Rio utcáit elborító szeméten kívül csak a rendőrségi jelentések maradnak, hiszen a rendezvény alatt megnő az erőszakos bűncselekmények, a halálesetek száma. Riasztó tények, adatok ide vagy oda, a Riói Karnevál népszerűsége, látogatottsága nem csökken, hiszen évről évre turisták tízezrei érkeznek a városba, hogy részt vegyenek ezen az óriási szambapartin.